e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Egészen pontosan előttem van a pillanat, amikor egy vendégszolgálatom alkalmával elővettem a gondosan összerakott diatárat, hogy belehelyezzem a diavetítőbe. Rutinosan végeztem a feladatot, hiszen nem először vetítettem már finnországi képeimet, és jó néhány ilyen szeretetvendégség volt mögöttem, amikor is boldogan beszélhettem a számomra oly kedves északi testvéreink életéről, a különböző ébredési mozgalmakról, saját élményeimről, tapasztalataimról. De azon a bizonyos alkalmon abban a pillanatban – néhány perccel az együttlét kezdete előtt – kicsúszott a kezemből az egész tár. Ötven kép teljesen összekeveredve feküdt előttem a gyülekezeti terem padlóján. A kezdésig pedig csak néhány perc volt hátra. Javában énekeltük a kezdőéneket, amikor én még mindig válogattam az anyagot, és persze, hogy a legtöbb kép fordítva került vissza a tárba…

Ez az emlékkép jelent meg előttem akkor, amikor megkaptam a felkérést, hogy a modern számítástechnikai eszközök gyülekezeti használatának jelentőségéről írjak. Igen, a dolog ma már egészen másként történik. Hiszen a diaképek rakosgatásának és tárba való helyezésének az ideje lejárt…

Két hete jöttünk haza Finnországból. Gyülekezeti kórusunkkal utazhattunk ki finn testvéreinkhez, és egy hetet tölthettünk el három gyülekezet vendégszeretetét élvezve, hat alkalommal szolgálva különböző gyülekezeti alkalmakon. Ezeken az együttléteken a kórus szolgálatain kívül bemutattuk azt a helyet is, ahonnan jöttünk: városunkat, gyülekezetünket. Mindehhez most csak egyetlen kicsiny lemezt kellett magunkkal vinnünk, amelyre előző nap összeválogattuk a városunkat és gyülekezetünk életét bemutató képsorozatot. Sőt mivel utunk lényeges eseménye a testvérgyülekezettel való kapcsolatfelvétel volt, így a testvér-gyülekezeti szerződés szövegét is elutazásunk előtt fordítottuk le és küldtük el elektronikus levélben Mikkelibe, ahol megérkezésünkkor a kétnyelvű dokumentum egy lapra szerkesztve, kinyomtatva, készen várt bennünket. Arról nem is beszélve, hogy az előkészítést – az internetről letölthető számítógépes program és a géphez csatlakoztatott kis mikrofon segítségével – teljesen ingyenes kommunikációval tudtuk lebonyolítani finn kollégáimmal.

Néhány évvel ezelőtt mindez vagy rengeteg pénzbe került – mert ki kellett fizetni a külföldi telefonhívás borsos árát –, vagy pedig rengeteg időbe telt, mire postai úton leleveleztük a teljes programot. Az pedig néhány éve elképzelhetetlennek számított, hogy amint hazaértünk, utunk képei rögtön felkerültek honlapunkra, és az interneten már másnap láthatták nemcsak csoportunk tagjai, hanem finn testvéreink is az együtt töltött idő legfelejthetetlenebb pillanatait.

Igen, a világ valóban összeszűkült, és sok mindenben megkönnyítik életünket az újabb és újabb „kütyük”, amelyek használata bizony a gyülekezeti életben is egyre általánosabbá válik. Ennek megfelelően új gyülekezeti termünk is úgy épül, hogy mindenfajta multimédiás előadás tartására alkalmas lesz majd, és minden helyiségben ott van az internetcsatlakozás is.

Visszatérve finnországi utunkhoz, a vetítés – szakkifejezéssel élve prezentáció – egyetlen bökkenője az volt, hogy csupán az istentisztelet utáni szeretetvendégségre készülve vettük észre, hogy a projektort otthon felejtettük. Még jó, hogy finn testvéreinknél minden a kávézással kezdődik, és így elegendő idő volt hazaugrani a kivetítőért. Mert még ha egyre tökéletesebbek is a gépek, melyeket használunk, a rizikófaktor továbbra is az ember marad, aki elfelejti magával vinni az átjátszózsinórt, vagy egyszerűen otthon hagyja a kivetítőt.

De Isten mégis erre a hibát hibára halmozó emberre bízta a legnagyobb kincsét, evangéliumát. Milyen jó, hogy az evangélium terjesztésének szolgálatában egyre jobb eszközök állnak rendelkezésünkre! Használjuk hát őket bátran, de ne gondoljuk, hogy mindent megoldanak helyettünk, mert még egyszer mondom: a rizikófaktor továbbra is az ember marad…

Baranyay Csaba

::Nyomtatható változat::