Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Budapesten, a református Ráday Kollégiumban tartotta hatodik nagygyűlését az Európai Protestáns Egyházak Közössége (CPCE, korábbi nevén Leuenbergi Egyházközösség) szeptember 12. és 18. között Erősödő közösség – A protestantizmus arculata Európában címmel. A százöt tagegyházat összefogó szervezet mintegy kétszáz résztvevője hét napon át ülésezett; a feszített tempójú teológiai munka mellett kiemelt jelentőségű spirituális, társadalmi és kulturális programokban is bővelkedett a nagygyűlés hete. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az egyházi és a világi média által egyaránt figyelemmel kísért eseménysorozatról.

A CPCE első munkanapja sajtótájékoztatóval vette kezdetét, amelyen a házigazda egyházak képviseletében D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke, Márkus Mihály református püspök, továbbá a CPCE elnöksége: dr. Elisabeth Parmentier strasbourgi egyetemi tanár, Thomas Wipf, a Svájci Protestáns Egyházszövetség elnöke, valamint Michael Beintker münsteri egyetemi tanár és dr. Wilhelm Hüffmeier, a szervezet főtitkára összegezte a közösség küldetését a sajtó képviselői jelentében. Mint Szebik Imre rámutatott, a CPCE a protestantizmus hangját szeretné hangsúlyosabbá tenni Európában, erősítve a protestáns teológiai és kegyességi vonalat, ápolva a reformáció örökségét a Biblián alapuló közös teológiai látás nyomatékosítása révén. Parmentier elnök asszony kiemelte: „A közösség szimbolikus jelentőséget tulajdonít annak, hogy Budapesten, azaz a keleti–nyugati tradíció találkozási pontjában került sor a nagygyűlésre.”

A szervezet olyan lelki közösség, amelynek hitvallása az „egység a megbékélt különbözőségben”. Az úgynevezett leuenbergi közösségbe tartozó egyházak (evangélikus, református, uniált, metodista) egymással szószéki és úrvacsorai közösségben vannak, mely modellértékű, keretei Európa határain is túl érnek, s egy nagy közös család tagjaivá teszik a benne részt vevő protestáns egyházak híveit.

A Ráday Kollégium dísztermében tartott megnyitóünnepséggel vette kezdetét a munka. Dr. Szabó István dunamelléki református püspök köszöntője után dr. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök Európa népeinek és nemzeteinek összenövése – Magyar összefüggések címmel tartotta meg nyitó előadását. Beszédében társadalmi-kulturális szempontból exponálta a nagygyűlés témáját, kiemelve: „Történelmi tény, hogy egy szellemi, erkölcsi és politikai értelemben vett egységes Európa kialakulásához először a kereszténység eszméje és terjedése vezetett.” Történelmi példákkal illusztrálta a magyar és az európai protestantizmus jelentőségét, történelemformáló szerepét. Hangsúlyozta a protestáns egyházak és a katolikus egyház együttműködésének szükségességét annak érdekében, hogy a mainál hatékonyabban vehessenek részt a társadalom gondjainak megoldásában. Mádl Ferenc az 1956-os forradalom közelgő évfordulója kapcsán szólt annak hatásairól is.

A konferencia teológiai megalapozó előadását dr. Wolfgang Huber berlini püspök, a németországi tartományi egyházak (EKD) vezető püspöke tartotta Közösségformálás – Protestáns profil Európában címmel. A médiumok által is jól ismert neves egyházi személyiség kiemelte, hogy a reformáció egyházai tudományosan, politikailag és gazdaságilag jelentősen befolyásolták a modern fejlődést. Különösen is az egyén szabadságának és felelősségének gondolatát képviselték, elismerve minden ember egyenlő emberi méltóságát a társadalomban és az egyházban egyaránt. Ilyen szellemben formálódtak Európa protestáns egyházai összetartó közösséggé. A protestantizmus jellegzetessége – hangsúlyozta Huber püspök – csak kettős kontextusban érvényesülhet: az ökumenikus és az európai helyzet komplex összefüggéseiben.

A konferencia megnyitó istentiszteletére a Deák téri evangélikus templomban került sor; a delegáltak a hívek közösségében együtt ünnepelték az úrvacsorát, a liturgia pedig ezen az estén németül, angolul és franciául is hangzott. A testvéri kapcsolat jegyében az evangélikus szószékről dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke hirdette az igét Fil 2,5–11 alapján: „Mi, akik Krisztusban hiszünk, egy olyan folyamat részesei vagyunk, amelyik nem áll meg addig, amíg minden térd meg nem hajol a Krisztus nevére, s amíg minden nyelv nem hirdeti, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek is látogatást tett a CPCE konferenciájának plenáris ülésén szeptember 13-án. Mint rámutatott, a protestáns egyházak és a katolikus egyház közötti együttműködés terén egyre jobbak a magyarországi tapasztalatok. A bíboros hangsúlyozta: közös felelősségünk és küldetésünk van az evangélium hirdetésében. Végül áldást kívánt a protestáns nagygyűlés további munkájára.

A vendéglátó egyházak szeptember 14-én a Duna Palotában fogadással egybekötött magyar esten adtak ízelítőt hazánk kulturális kincseiből. Másnap dr.Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta a konferencia résztvevőit. Az elnök asszony méltatta a magyar protestáns egyházak történelmi jelentőségét és a CPCE-tagegyházak Európa polgárainak érdekében kifejtett építő tevékenységét. „Egyházak nélkül Európának nincs lelke” – mondta.

A delegáltaknak lehetőségük nyílt ellátogatni a Dohány utcai zsinagógába, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a Zákeus Média Centrumba, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet soroksári központjába, valamint a MEÖT-székházba. A konferencia eseménysorának keretében Prőhle Gergely a Zákeus Média Centrumban tartott előadást Egyház, állam, média címmel. Egyházunk megválasztott országos felügyelője beszámolt az egyház és az állam viszonyának jogi kereteiről, részletezte az egyház-finanszírozás aktuális problémáit, számot adott a MEE belső és külső kommunikációt szolgáló médiastratégiájáról. Hangsúlyozta az egyházi médián belül lefolytatható dialógusok fontosságát, valamint kitért arra, hogy az egyháznak szükséges megnyilvánulnia a társadalmat foglalkoztató legégetőbb kérdésekben is.

Vasárnap a tanácskozás résztvevői ötven gyülekezetben – Budapesten és vidéki városokban – ismerkedtek a hazai protestáns egyházak életével, igehirdetéssel, köszöntéssel is szolgálva a testvéri együttléteken.

Szeptember 18-án, hétfőn úrvacsorai istentisztelettel zárult a konferencia a Kálvin téri református templomban, Ittzés János elnök-püspök Jel 1,9–18 alapján tartott igehirdetésével. János apostol a száműzetésben nagyon aggódott a kis-ázsiai gyülekezetek miatt. A látomás értelme: az Úr vasárnap jelent meg neki, amikor a gyülekezet az ő feltámadását ünnepli; az Úr szájából kétélű kard jött elő, vagyis az igével szólít meg, vigasztal, és ad útmutatást. A közös igehallgatást, a gyülekezetet semmi nem pótolhatja.

Az istentisztelet után került sor az új tanács beiktatására. Dr. Michael Bünker bécsi professzor, új főtitkár és dr. Stephanie Dietrich, a norvég egyház ökumenikus titkára, az új alelnök még vasárnap este sajtótájékoztatón számolt be a közösség terveiről. Lényegesnek tartották kiemelni a más kontinensek protestáns közösségeivel folytatott dialógus fontosságát, Európán belül pedig tovább erősíteni a protestantizmus hangját. Mint kifejtették, a jövő útja egy közös protestáns zsinat lenne, ennek felállításához azonban még hosszabb idő szükségeltetik.

Kőháti Dorottya – Szentpétery Péter

::Nyomtatható változat::