Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A missziói napot megelőző reggelen némi aggodalom kerítette hatalmába a házigazdákat. Az Északi Egyházkerület legkisebb városi gyülekezete ugyanis az eddigi legnagyobb létszámú missziói napnak nézett elébe: több mint félezer résztvevőt regisztráltak a Mátra lábánál fekvő gyöngyösi gyülekezetben megrendezett alkalomra.

Az érkezőket a helyi Kolping-iskola nagytermében fogadta dr. Fabiny Tamás, a kerület püspöke, valamint Blatniczky János kerületi missziói lelkésznek és Fatalin Helgának, a hatvan–gyöngyösi gyülekezet lelkészének a kis csapata.

A kezdőáhítat után a jelenlévők egy élő interjú tanúi lehettek: Fabiny Tamás kérdezte Fatalin Helgát a missziói gyülekezet jelenéről (képünkön). Mint a lelkésznő elmondta, e közösségnek az életre hívását Sztehlo Gábor lelkész, a nemzetközileg is ismert gyermekmentő kezdeményezte 1934-ben. Jelenleg a hatvani evangélikusokhoz tartoznak, saját istentiszteleti helyük még nincsen. A törékeny, de igen határozott, Isten ügye iránt elkötelezett lelkésznő pásztorolásával élő, megmaradni és fejlődni akaró közösség él itt.

A főelőadást tartó Balicza Iván a radikális változásra helyezte a hangsúlyt: Isten nem engedte, hogy megsokasodjon a bűn a világban, ezért még nagyobb erővel jött el a földre. Fiát küldte el, hogy szeretete legyőzze a bűnt – hangsúlyozta. Mi azonban sokszor úgy élünk, mintha Isten nem is lenne. Holott ő újat kezd a nyomorúságban az emberrel; és ez valami egészen újnak a kezdetét jelenti, nem felújítást, újítgatást – mutatott rá a budavári lelkész.

A résztvevők a csoportos beszélgetésre készülve nyolc különböző téma közül választhattak az új kezdet gondolatkörében: új kezdet a házasságban, a családban, a nagyszülői életszakaszban, a megkötözöttség után, az egyház életében az ébredésben, a gyülekezetben, a fiatalkorban, az egyéni életben.

Az aszódi, a miskolci és a nyíregyházi evangélikus gimnáziumból érkezett mintegy ötven diákkal, illetve az ifjúsági körök képviselőivel külön beszélgettek a fiatal lelkészek.

Ebédidőben az egyházmegyék szolgálatuk egy-egy jellegzetes területét mutatták be kivetítők segítségével, majd a pécel–nagytarcsai gyülekezet kórusának, a Jubilate vegyes karnak a műsora következett Bálint Józsefnek, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye felügyelőjének vezényletével. Ezután Fabiny Tamás folytatta az interjúkészítést: ezúttal a gyöngyösi gyülekezet néhány tagját szólaltatta meg; ők a saját gyülekezetépítési elképzeléseikről számoltak be. A közös énektanulást Balicza Iván felesége, Ferenczi Ilona irányította; ez a program egyben átvezetett a záró úrvacsorai istentisztelethez.

„Jó itt lenni, jó az egyházkerületünkhöz tartozni, jó a gyülekezetben lenni, jó a testvérekkel együtt lenni, jó egymást látni, jó egy templom csöndjét megélni, de a legjobb Jézussal együtt lenni!” – vallotta igehirdetésében a püspök.

A végig együtt maradó félezer evangélikus látogatása nemcsak erőn felüli, derekas munkát adott a hatvani és a maroknyi gyöngyösi missziói gyülekezetnek és lelkészüknek, de megerősítette, lelkesítette és össze is kovácsolta őket. Ezért is született az a döntés, hogy az istentisztelet offertóriuma – pontosan negyedmillió forint – a gyülekezet építését szolgálja.

A missziói nap végeztével Fabiny Tamás – miután a hirdetések sorában felhívta a figyelmet a Luther Kiadó kiadványaira, illetve az Evangélikus Életre – így búcsúzott: „Viszontlátásra június végén Pakson, az országos evangélikus találkozón!”

Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Gyöngyösi Evangélikus Leányegyház

::Nyomtatható változat::