Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Mit is takar ez a cím: Örökké pünkösd? Kedves Olvasó: a megfáradt hitről van benne szó! A megfáradt és megfogyatkozott gyülekezetről. A fáradtság oka egyszerű: kicsoszogtunk a pünkösdi élettérből. Ritkítottuk az igei alkalmak látogatását. Nem készülünk komolyan az úrvacsora szentségének ünneplésére, elhalványult bennünk, hogy meg vagyunk keresztelve. Alig (vagy sohasem?) vesszük kezünkbe a Szentírást. Megfeledkeztünk presbiteri eskünkről, képviselő-testületi szolgálatunkról, egyetemes papságunkról, és abban a téves hitben élünk, hogy minden rendben van velünk.

Kedves Olvasó! Kérem, még ne tessék abbahagyni az olvasást, mert nem korholás ez, hanem a Szentlélektől indított felkiáltás, menteni, ébreszteni akaró kiáltás! Vissza kell térni a hitélet forrásához! Arra indított a Lélek, hogy ezekkel a sorokkal bárkit megszólítsak, ösztönözzek az ébredésre.

Kedves Olvasó! Vegyük kezünkbe a Szentírást, és lapozzuk fel a legfontosabb üdvtörténeti állomásokat! Az „örök pünkösd” Szentlelke ragyog mindenütt. Karácsonykor is; elhomályosítottuk ezt a tényt a gyermeteg betlehemezéssel. Mert ha nem tudjuk, miről is szól a betlehemes, akkor bornírt megnyilvánulások születhetnek. (Valahol egy kisváros önkormányzata évről évre kirakja városának főterére a betlehemes kellékeit. Folyamatosan szól a gépies, karácsonyinak hangzó énekek sora. Egy anyuka és egy apuka kisgyerekével állt a látvány előtt. A kisgyerek kérdésére – „Mi ez?” – az apuka jól hallhatóan így felelt: „Mit tudom én! Valami gyerek született…” A gyermek tovább faggatta apját: „De miért van ez itt?” „Mit tudom én, hát ez olyan díszféle” – hangzott a kretén válasz.)

Kedves Olvasó! Karácsonykor is főszerepe van a Szentléleknek, a karácsony is pünkösdi élettér. Aki benne van, az tudja, hogy mi a karácsony; aki kirekesztette magát belőle, zöldségeket gondol, és még zöldebbeket beszél.

Két bibliai könyvben olvassuk a karácsonyi történetet, Máténál és Lukácsnál. Máté evangélista József – a nevelőapa – zavarát oldja fel egy csodálatos angyali üzenettel: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.” (Mt 1,20) Hasonlóképpen az édesanya, Mária is ezt a felvilágosítást kapja Lukács evangéliuma szerint, amikor az Úr hírnöke közli vele a jó hírt: „…fiút szülsz…” „Mária megkérdezte az angyalt: »Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?« Az angyal így válaszolt: »A Szentlélek száll reád…«” (1,31.34–35) Az Úr Jézus Krisztus születésének titka: a Szentlélek! De még Keresztelő János szülei is „megtelve Szentlélekkel” szólnak vagy éppen énekelnek! Ezért hangsúlyozom: örökké pünkösd!

A keresztre induló Jézus, az Isten Fia ezt mondja megszeppent tanítványainak: „Nem hagylak titeket árván…”, mert eljön az igazság Lelke, a Vigasztaló… „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” – ígéri (Jn 14,18.26). Ugyancsak a kereszt felé tartó Jézus beszél a Szentlélek művéről: amikor „eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra”, s „ő engem fog dicsőíteni” (Jn 16,13a.14). Ezért hangsúlyozom: örökké pünkösd!

Lehetne kérdés: mit tegyünk mi? Tehetünk-e mi valamit? A válasz egyszerű: legalább annyit feltétlenül tennünk kell, mint amennyit Jézus legelső, éppen halálfélelemükben bujkáló tanítványai tettek. „…mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen”, és így jött el az életükbe a Szentlélek (ApCsel 2,1). Ott voltak, és együtt voltak! Nem széledtek szét, nem hagyták el egymást – és egyszer csak „hirtelen” történt minden.

Kedves Olvasó! Semmit nem írhatunk elő a Szentlélek Istennek, mert „a szél arra fúj, amerre akar (…): így van mindenki, aki a Lélektől született” (Jn 3,8). A Szentlélek kiáradása Istennek, a mennyei Atyának a kizárólagos titka Jézus Krisztus által! De valamit mégis illene tudni…

Nekünk „csak” annyi a feladatunk, hogy az első tanítványokhoz hasonlóan legyünk együtt gyakran „ugyanazon a helyen”, a templomban, az igei alkalmakon, hogy önmagunknak megadhassuk azt az esélyt, hogy egyszer csak „hirtelen” „megtelve Szentlélekkel” szerteoszlik belőlünk minden kétely, elszomorító hitbeli felületesség, kongó léleküresség, halálos lelki bénultság, s egyszer csak átéljük a hitélet örök pünkösdi csodáját.

Örökké pünkösd – Jézus Krisztus által és vele!

Ribár János

::Nyomtatható változat::