Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! (Ézs 6,3)

Szentháromság ünnepe hetében az Útmutató reggeli és heti igéi a Szentháromság örök Isten kijelentett titkáról szólnak; a szeráfok hangos éneke is az Úristen dicsőségét hirdeti. Tőlünk is megkérdezi a próféta: „Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a föld határait: kifürkészhetetlen az ő bölcsessége.” (Ézs 40,28; LK) Nikodémus ezt kérdezte Jézustól: „Hogyan születhetik az ember (felülről, újonnan), amikor vén?” Az Úr kérdése nekünk is szól: „Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek?” Jézus Urunk az ember üdvösségének a kérdését – „…hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne…” – víztől és Lélektől való újjászületéshez, az ő kereszthalálához s az Istenben való hithez kapcsolja(Jn 3,4.12.15). Péter szerint ez az ő irgalmas tette, mert „romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által” (1Pt 1,23)! Pál ajkán is felzeng az Úristen bölcsességét dicsőítő himnusz: „Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké.” (Róm 11,36) Luther így vall az Isten titkáról: „Micsoda vigasztalás ez! Vidámítsa is meg a szívünket Istennel szemben; lám, a teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert a bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra, örök életre, Isten országába segítse.” A bálványok csupán emberek alkotásai, akik ezáltal a teremtményt imádják s szolgálják a Teremtő helyett! De „nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy te…” „Az Úr ereje alkotta a földet…” (Jer 10,6.12) Ő kiválasztott szolgáitól elvárja, hogy megismerjék, higgyenek benne, s tanúskodjanak róla a bálványok között. De Isten is bemutatkozik, és önkijelentése örök érvényű: „Én, én vagyok az Úr, rajtam kívül nincs szabadító.” (Ézs 43,11) Erről a szabadító Úrról tesz tanúságot Pál is az Areopágoszon: az ismeretlen Isten a Fiában ismerhető meg, s hozzá kell megtérni, „akit (Isten) erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból” (ApCsel 17,31). A kegyelem Isten személyes ajándéka gyülekezete tagjainak, akik úgy élnek elhívatásukhoz méltóan, azaz egységben, szeretetben és békességben, ha hitüket a Szentháromság Istenbe vetik, mert „egy a Lélek (…), egy az Úr (Jézus) (…), egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett és mindenek által és mindenekben” (Ef 4,4–6)! Halála előtt a zsidók esti imádságát mondta el Jézus: „Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!” (Zsolt 31,6) A szemtanú, a pogány százados Istent dicsőítette, és azt mondta: „Ez az ember valóban igaz volt.” (Lk 23,47) Jézus az igazság Lelkét ígérte tanítványainak, „hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban”. A Fiú egy az Atyával – „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van…” (Jn 14,13.11) Vallhatjuk: „Hiszek benned, Istenemben (…) Atya, Fiú és Szentlélek! / Hiszem, veled célhoz érek, / Örökkön-örökké élek!” (lásd EÉ 251,1–9)

Garai András

::Nyomtatható változat::