Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Színpompás őszi hónapunk első szombatján, október 6-án vidám és érdeklődő fiatalok gyűltek öszsze a Brassói Egyházmegye hoszszúfalu-alszegi gyülekezetének parókiáján. A négyfalusi ifjúsági találkozó ez évi kezdő alkalma egyben a nyáron konfirmáltak tábora résztvevőinek tábortalálkozója is volt. A konfirmandustábor huszonegy fős csapatának ugyan csak a fele jött el, de magukkal hozták barátaikat, valamint a helyi ifjúság is szép számban megjelent. Így történt, hogy a nyári emlékeket idéző kommandói képeket közel harmincfős csapat szemlélte.

A barcasági evangélikus fiatalok hétköznapjainak ugyanúgy része az internetes magány, a számítógépes kórság vagy a sztárimádat, mint kortársaiknak. A vallás, az élet nagy kérdései, a hit mélységei ritkán, csupán elvétve foglalkoztatják őket, ha nagyanyáik szava nem terelgeti őket lelkiismeretesen oda, ahol az élet forrása található. Viszont a közösség összetartó ereje még hat.

Ebben az ifjúságban kezdte el a magvető munkát az elmúlt tanévben Nagy Adél, a kolozsvári teológián egy éve végzett, Sepsiszentgyörgyön szolgálatba állt evangélikus lelkészjelölt. A nyár folyamán megszervezte a frissen konfirmáltak számára a kommandói tábort. Ennek a szűk egy hétnek a lebonyolításában régi jó barátok, teológiai hallgatók segítettek, így került e sorok írója is a „magvető és öntöző” csapatba.

Az ifjúság tagjai életvidám, nyitott, közösségi emberek, tele játékkedvvel. Augusztus elsejétől ötödikéig voltunk Kovászna megye legmagasabban fekvő, festői szépségű, magyar ajkú falucskájában, Kommandón. Nagy játékok és éjszakába nyúló éneklések kovácsolták össze a csapatot. (Első délután élőben koncertezett nálunk a Nógrád megyei Szügy M.Is.K.A. nevű csapata.)

Táborunk témájául az istentiszteletet választottuk. Úgy gondoltuk, ha az istentisztelethez, a keresztény élet központi eleméhez szeretnénk visszavezetni fiataljainkat, elengedhetetlen a liturgikus kijelentések és cselekedetek megmagyarázása.

Délelőttönként a reggeli tornát és áhítatot követően az istentisztelet elemeivel ismerkedtünk interaktív feladatokon keresztül. A délutáni kézműves-foglalkozáson oltárkellékeket készítettünk közös szabadtéri istentiszteletünkre. Ezáltal lehettek az oltárterítő, a kereszt, a gyertyák, a gyertyatartók, a vázák mind-mind közös munkánk gyümölcsei. Gyönyörű környezetben ünnepelt együtt vasárnap a „konfisgyülekezet” frissen megalakult presbitériumával, megválasztott lektoraival, kántorsegédével és harangozójával.

Az ifjúsági találkozó témájául a hitvallást választottuk. Szükségesnek találtuk, hogy minden fiatal lélekben megélt és értelemmel megértett vallástétellel folytassa a megkezdett tanévet. Az ifjak szentírási helyek feldolgozásán keresztül érthették meg, hogy életükre nézve mi a hitvallás jelentősége. Az újra csapattá formálódott fiatalokat a záróáhítat cselekedetek általi hitvallásra felhívó szavai bocsátották útjukra.

A jó munka elkezdődött, és az ige magja életerős talajra hullott. Az egyház hajtásai, ifjúságunk hite lassan szárba szökkennek – még ha a tél, a bizonyosságot kereső kétkedés jótékony próbatétele előtt állnak is. Ültettünk, öntöztünk, igyekeztünk előkészíteni a csemetéket a fagyra, a növekedést és a megmaradást pedig az Isten adta és adja.

Kalit Eszter ötödéves teológushallgató, EHE

::Nyomtatható változat::