Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 24
- HETI ÚTRAVALÓ
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
HETI ÚTRAVALÓ
Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be
a Krisztus törvényét. (Gal 6,2)
Szentháromság ünnepe után a 4. héten
az Útmutató reggeli s heti igéiben az Úr
Isten küzdelemre hív a kísértésekben,
apostola pedig közteherviselésre szólít
fel a mindennapokban. Jézus arról tanít, hogy mit jelent az ő törvényének, a szeretet
parancsának teljesítése a mindennapi keresztény életben. „Legyetek irgalmasok…” (Lk
6,36a) „A keresztyén ember akkor irgalmas, ha nem keresi csak a maga hasznát, hanem
nyitott szemmel járva szerte, egyformán néz mindenkire, barátra, ellenségre,
ahogy mennyei Atyánk cselekszik.” (Luther) S Urunk tiltja a képmutató ítélkezést: „Ne
ítéljetek, és nem ítéltettek.” (Lk 6,37a) Pál is azt tanácsolja, hogy a hitben erősek ne ítéljék
meg az erőtleneket. Mivel senki sem önmagának él, hanem az Úr Jézusnak, „többé tehát
ne ítélkezzünk egymás felett, hanem azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést
vagy elbotlást” (Róm 14,13)! Egymás terhének hordozásához Istentől kérjünk
erőt: „Nyújtsd ki kezedet segítségemre, óvd meg életemet, hogy dicsőítselek!” (Zsolt 119,173a.175;
LK) Gyakorlati hitoktatást pedig a béna ember hordozói tartanak: „…felmentek a háztetőre,
és a cseréptetőn át eresztették le ágyastul Jézus elé…” Az Emberfia – a hordozók hitét
látva – előbb megbocsátotta a béna bűneit, majd meggyógyította, és ő „Istent dicsőítve
hazament” (Lk 5,19.25). A fogságból visszatért nép újjáépítette Jeruzsálem lerombolt
várfalát, majd a törvénykönyv felolvasását követően böjtöltek, „azután előállva vallást
tettek vétkeikről és őseik bűneiről.” „…és leborultak Istenük, az Úr előtt.” (Neh 9,2.3) E különös
közteherviselés példája ösztönözzön a hittel mondott közbenjáró könyörgésre: „És
amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy
mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.” (Mk 11,25) A gyülekezet Krisztus teste;
Pál így tanít a hívek közteherviseléséről: „…kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok.
És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az
egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” (1Kor 12,25–26) Pilátus végül fogolycseréről
döntött: a gyilkos és lázadó Barabbás kiszabadult, „Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak”
(Lk 23,25). De Isten akarata teljesült az Úr Szolgájának közteherviselésében: „bűneink
miatt törték össze”; „népe vétke miatt éri a büntetés”; „sokak vétkét vállalta magára” (Ézs
53,5.8.12). Az arra menő cirénei Simonra kényszerített kereszthordozás példaértékű:
„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen
engem.” (Lk 9,23) Mit jelent ez a gyülekezet életében? A jó rend helyreállítását, az intés
elfogadását, egyetértésben, békességben zajló, örömteli életet. Erre adja Pál apostoli
áldását: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”
(2Kor 13,13) „Áldásoddal megyünk, megyünk innen el. (…) Őrizd életünk
mindennap.” (EÉ 553,1)
Garai András
::Nyomtatható változat::
|