Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Teológusok, geológusok, társadalom- és természettudósok gyülekeztek november 12-én délelőtt a Debreceni Református Hittudományi Egyetem dísztermében, hogy a látható és láthatatlan világ izgalmas kérdéseiről cseréljenek véleményt. „Az embernek mindkét világban otthon kell találnia magát. Ezért őriznie kell Isten világát és művelnie a földi világot, oltalmazó, védő szakértelemmel” – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

A magyar tudomány ünnepe alkalmából a vendéglátó intézmény és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága által közösen rendezett konferencia témája Zsolt 8,7 alapján így hangzott: „Mindent lába alá vetettél – Felelősségünk a jövőért”.

A kérdéskör aktualitását első olvasatban is azonnal felfedezhetjük. Bevezető áhítatában e sorok írója Mik 6,8 alapján szólt arról, hogy korunk embere csak felelősségben, szeretetben és közösségépítő módon élheti mindennapjait. Hogy legyen holnapja a világnak, boldog jövője unokáinknak. Az ősi íráson keresztül erre biztat a próféta is.

Magyarországnak nagy kincse a termőföld – mutattak rá a jelen levő geológusok –, megművelését ezért felelősen kell tervezni. A törvényi kereteit is meg kell teremteni annak, hogy a magyar társadalom mindennapi kenyere és szükséges energiaigénye biztosítva legyen. Az elmúlt két évtizedben a mezőgazdaság háttérbe szorítása a valós helyzet félreismeréséből adódott. A mezőgazdasági kultúra jól átgondolt fejlesztésével az egyik „kitörési pontot” találhatjuk meg a válságból – hangsúlyozták a szakértő előadók. Kiváló minőségű a magyar föld, művelésének elhanyagolása Isten és önmagunk ellen való vétek.

Ebbe a koncepciókeresésbe illeszkedik a hazai gyógyvizekkel való gazdálkodás kérdésköre is. Hazánk bővelkedik a vizekben: a gyógyforrások számát tekintve a harmadik helyen áll a világ országai között. Ennek a hatalmas kincsnek jelentős gazdasági hozadéka lehet, ez az a kincs, amely nem fogy el, és amelyet a környezet szennyezése nélkül mindenkinek rendelkezésére lehet bocsátani – állapította meg dr. Róna Péter.

Két teológiai előadásról kell mindenképp említést tennünk. Dr. Peres Imre debreceni teológiai professzor a teremtett világ eszkatológiai távlatait villantotta fel tudományos igényű munkájában, míg dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense a teremtéshit, a megigazulás és fenntarthatóság összefüggéseiről szólt érdekesen, a hallgatóság figyelmét méltán kiérdemelve.

A debreceni rendezvény kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt a teremtettség iránti felelősséget kívánta tudatosítani, másrészt kifejezésre juttatni azt, hogy a keresztény hit és a tudomány jól megfér egymás mellett. Mint a vonatsínek, párhuzamosan haladhatnak egymás mellett, nélkülözhetetlenül kiegészítve egymást mindennapi gondolkodásunkban és jövőért végzett fáradozásunkban.

„Úgy gondolkozz, hogy tudjad, minden az Istené, és úgy dolgozz, mintha minden rajtad múlna!” – fogalmazódott meg az ünnepélyes doktoravatással zárult tudomány napi konferencián. Varga Zsolt református lelkész a doktori, dr. Korányi András evangélikus lelkész pedig a habilitált doktori címet tanúsító oklevelet vehette át. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense egy héttel korábban ugyancsak itt, a debreceni kollégium patinás dísztermében védte meg sikerrel habilitációs dolgozatát.

D. Szebik Imre

::Nyomtatható változat::