Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Szolnoktól Balmazújvárosig, Orosházától Százhalombattáig mindenhonnan érkeztek vendégek november 5-én a XIV. országos ÉKP-konferenciára. A kétnapos rendezvény házigazdája, a budapesti Rózsakerti Általános Iskola tantestülete a nagyszámú jelentkező miatt a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban fogadta a morálpedagógia és valláspedagógia iránt elkötelezett pedagógusokat. Az értékközvetítő és képességfejlesztő programban (ÉKP) részt vevő iskolák tanítóit és tanárait, a közel száznegyven érdeklődőt Nagyné Bitter Ilona igazgató és a konferencia fővédnöke, Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere köszöntötte.

A polgármester megnyitó szavait előadások sora követte – a téma legkiválóbb szakemberei beszéltek a morálpedagógiáról, egyházi iskolákról, értelmiségi létről, az erkölcsről és értékekről, a pedagógusok e területen végzett és végzendő feladatairól és felelősségéről.

Nagyszerű élmény volt a fasori evangélikus gimnázium megnyitása, hiszen ez még a nagy politikai változás előtt történt. Mindannyian csodaként éltük meg a gimnázium újjászületését – mondta D. Szebik Imre, a konferencia egyik előadója. A nyugalmazott evangélikus elnök-püspök hangsúlyozta, hogy nagy segítséget nyújtott a gimnázium megnyitásához Glatz Ferenc, aki oktatási miniszterként sokat tett azért, hogy az iskola leküzdhesse a kezdeti nehézségeket.

1. Szebik Imre előadásában kifejtette, hogy az egyházi iskoláknak kitüntetett szerepük van az oktatásügyben: tanáraiknak nemcsak magas szinten kell oktatniuk, hanem erkölcsi nevelést is kell adniuk, s egyúttal fel kell készíteniük a diákokat a veszélyhelyzetekben való helytállásra. A püspök rámutatott: korunkban nagy a kísértés arra, hogy a fiatalok elmerüljenek a szenvedélyekben, a kábítószer már az iskolákban is megjelent, ezért az ilyen veszélyekkel fokozottan kell foglalkozni.

Szintén fontos a másutt sokszor háttérbe szorított hazafias nevelés, valamint a nehéz helyzetű fiatalok felzárkóztatása. D. Szebik Imre elmondta, hogy a cigány fiatalok iskoláztatásában fontos szerepe van a bonyhádi evangélikus gimnáziumnak. Az iskola egyike Magyarország tizenkilenc kiemelt oktatási intézményének, amely vállalta a hátrányos helyzetű fiatalok nevelését.

Másnap került sor a morálpedagógiához és a valláspedagógiához szorosan kötődő bemutatóórákra, valamint szekcióülésekre. A Rózsakerti Általános Iskola tizenegy pedagógusa tartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyek középpontjában a Biblia, illetve a népi hagyományok álltak. Az órák utáni szekcióüléseket az adott téma kiemelkedő szakértői vezették.

Pokorni Zoltán, aki 1998 és 2001 között oktatási miniszterként dolgozott, előadását a Nemzeti alaptanterv (NAT) és ezen belül az etika tantárgy bevezetésének körülményeinek ismertetésével kezdte.

– Bár az etika mint tantárgy sok vitát váltott ki, mert ellenzői úgy vélték, oktatása során csorbát szenved a sokféle világképnek és a szülők politikai elkötelezettségének tiszteletben tartása – mondta –, az akkori kormányzat úgy döntött, hogy egy értékvesztett társadalomban nagy szükség van az emberi kapcsolatokat bemutató, az értékdilemmákat megismertető tantárgy bevezetésére. Az órai szituációkban kialakult viták segíthetnek abban, hogy a gyerekek elsajátítsák a helyes magatartást és a jó döntések vezérelveit. Sajnos arra már nem került sor, hogy lemérjék a két éven át önálló tantárgyként oktatott erkölcstan eredményességét, mert 2002-től az etika már más tantárgyi tartalmakat kiegészítve került be az oktatás folyamatába.

Pokorni szerint a kitartás, kötelesség, szolidaritás, boldogság vagy részvét fogalmát nem elég elméletben megtanulni, ezek átélése is szükséges ahhoz, hogy az ember „belülről” tudja szabályozni magatartását, ezért a szabadidős tevékenységeken keresztül nagyobbak lennének a lehetőségek. A szabad iskolaválasztás következtében azonban kettévált a lakóhelyi és az iskolai közösség, az egy környéken élő gyerekek sokszor különböző iskolákba járnak, így nem kötődnek egymáshoz, és nincsenek közös értékeik.

Manapság a társadalomban is gyenge a közösségteremtő képesség, csak irányítással teremtődnek közösségek, önszerveződéssel nem. Jellemzővé vált a személytelenség és az elmagányosodás. Az együtt végzett tevékenységek, játék és közös programok helyett a gyerekek, de a felnőttek is, inkább televíziót néznek, ezzel pótolva a társas összejöveteleket, együttléteket. Az Országos Rádió- és Televíziótestület által végzett 2007-es felmérés szerint az európai országok lakói közül a magyarok töltenek a legtöbb időt televíziózással – napi 203 percet. Az utánunk legtöbbet tévéző országban is ennek az időnek csak a felét. Pokorni Zoltán szerint ez pótcselekvés, a magány ellen keresünk valamilyen pótszert.

Úgy véli, az is baj, hogy az iskolákból hiányoznak a hiteles, értéket közvetíteni képes, harmonikus személyiségű pedagógusok, ami a nem megfelelő pedagógusképzésnek és a pálya mérhetetlenül alacsony presztízsének köszönhető. Amíg nem dolgozzák át radikálisan a pedagógusképzést, amíg ezt a hivatást nem teszik a fiatalok számára vonzóvá, és nincs számukra karrierépítési lehetőség, addig e téren nem várható semmilyen javulás. A volt oktatási miniszter sürgős beavatkozást javasol, hiszen a pedagógusok együttműködése és közösségek nélkül nem lehet erkölcsös, normakövető embereket nevelni.

A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés (NYIK) szekció egyik tanítási óráját Biblia az irodalomban címmel Horváth Erika tartotta a nyolcadikosoknak.

– A morállal gond van – mondta a tanárnő –, a Biblia oktatása kimarad az oktatási folyamatból, holott alapmű. Ismerete nélkül sem irodalmat, sem zenét, sem képzőművészetet nem lehet oktatni, ezért is választottam órám témájául. A gyerekek számára ez plusz tananyagot jelent, és bizonyos érettséget is követel tőlük, mert meg kell fejteniük a prófétai beszédeket, a bölcs beszédeket és a képes beszédeket, ami egy kamasz gyerek számára nem könnyű feladat. Mi azonban elsősorban gondolkodásmódot tanítunk, ezért mindegy, hogy Petőfi, József Attila vagy Ady költészetében keressük a képes kifejező eszközöket, a hasonlatokat, metaforákat és szinesztéziát, vagy a Bibliában.

A konferencia témáját dr. Zsolnai József pedagógus, professor emeritus, az MTA doktora választotta, mert úgy véli, ezen a területen is sok a fejlesztenivaló.

– Iskolánkban az értékközvetítés és a képességfejlesztés a legfontosabb, ezért a kiválasztott témákban felvetjük a problémát, megpróbálunk hozzá feladatokat, módszereket találni, ezeket kipróbáljuk, levonjuk a következtetéseket, és utána visszacsatolunk, majd újra kezdjük az egészet. Célunk, hogy alkotó emberekké neveljük a gyermekeket – tájékoztatott Horváth Erika a Rózsakerti Általános Iskolában folyó munkáról.

A kétnapos konferencia kapcsán a szülők és pedagógusok feladatait a természetismereti szekció vezetője, dr. Czakó Kálmán, a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének tudományos főmunkatársa így összegezte:

– A serdülő akkor gondoskodik majd családjáról, ha helyesen készül fel erre a feladatra, egészséges gondolkodással kezd bele a családalapításba. A felnőtteknek ehhez kell segítséget nyújtaniuk. Fontos, hogy önállóan és ésszerűen tudjanak gondolkodni, és annyi szabadságot kapjanak, amennyi érettségüknek megfelel, amennyit felelősen vállalni tudnak.

A szülők felelőssége, hogy gyermekük a legelső pillanattól kezdve az igazat mondja – nem színlelve, nem körmönfontan, nem mellébeszélve –, csak az igazat.

A pedagógusok feladata a tudományok megismertetése, a gyermekek életkorának megfelelő tudás elsajátíttatása, az ésszerű gondolkodás kialakítása, de mivel az erkölcs a társadalmi együttélés gyakorlatában realizálódik, ezért az ő felelősségük is, hogy tiszta lelkiismeretű, önfejlesztő, magukra gondot viselni képes és másokkal felelősséggel együttműködni kész emberekké neveljék az iskolából majd kikerülő gyerekeket.

A gyerekek már attól is gazdagodnak, ha csak megsejtenek valamit abból az értékből, ami környezetükben körülveszi őket.

Tamás Angéla

::Nyomtatható változat::