Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Minden egyházközségben fontos eseményt jelentenek a hálaadó istentiszteletek, különösképpen is azok, amelyeken a gyülekezet – az elődök áldozatvállalására is emlékezve – temploma felszentelésének évfordulóját ünnepli. A Váci Evangélikus Egyházközség templomát 1868. november 22-én szentelték, ám a múlt vasárnapon két kerek évfordulót is ünnepelhettek az eklézsiában: Sándy Gyula építész tervei alapján nyolcvan évvel ezelőtt épült fel a parókia és a mai gyülekezeti ház (akkori iskola) épülete; D. dr. Harmati Béla püspök pedig tizenöt évvel ezelőtt szentelte fel a Váci Evangélikus Óvoda épületét.

A gyülekezet önállóságának százhatvankettedik évfordulójáról is megemlékező ünnepi istentisztelet igehirdetője dr. Fabiny Tamás püspök volt, a liturgiában Mekis Ádám, az Észak-Pest Megyei Egyházmegye esperese és Detre János, a helyi gyülekezet lelkésze vett részt. Az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője Ézs 65,17–23 alapján tartott igehirdetésében kiemelte, hogy nemcsak az örvendezésnek van helye az ünnepen, de még inkább az Úristen ígéretében való bizodalomnak. „A nyolcvanéves gyülekezeti ház és a tizenöt éves óvoda olyan, mint egy nagymama és unokája” – mondta a püspök, és ezzel összefüggésben négy képet is felvillantott: amikor együtt olvasnak Bibliát (lelki közösség); a nagymama kikérdezi a leckét (a tanuló gyülekezet); az unoka vásárol a nagymamának (a diakónia szerepe); együtt az asztalnál (a közösség és az öröm alkalma).

A nyolcvankét fős gyermeklétszámmal működő váci intézmény mai óvodásai versekkel és énekekkel, a helyi és a rádi gyülekezet énekkarai pedig közös énekléssel szolgáltak az istentiszteleten, melyet díszközgyűlés követett. Ezen Detre János lelkész tekintette át a gyülekezet történetét, kiemelve az elődök Istenbe vetett hitének példaértékét. A szegény, mindössze kétszázötven lelket számláló gyülekezet száznegyvenegy éve olyan templomot épített, amelyben kétszázötven ülőhely volt – hogy az akkori gyülekezet minden tagjának legyen ülőhelye! A korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint arra is gondoltak a válságos időben, hogy a gyülekezeti ház alsó szintjén üzlethelyiségeket lehessen kialakítani, s az ebből származó bevételből a gyülekezet önfenntartóvá válhasson.

A rádiakkal és a kiterjedt szórványban élőkkel együtt jelenleg ezerháromszázötven lelket számláló egyházközség mindazonáltal manapság is építkezik. Ebben az esztendőben a gyülekezeti ház udvara újult meg teljesen, valamint sor került a templomablakok és a templomajtó cseréjére is. De talán ennél is beszédesebb az a tény, hogy a váci evangélikusoknál évek óta több a keresztelő, mint a temetés, fiataljaik közül pedig ketten is az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tanulnak…

A díszközgyűlésen köszöntőt mondott Benczúr László egyházkerületi felügyelő is, aki a templomi együttlét után szintén ellátogatott az evangélikus óvodába, hogy találkozzék az óvónőkkel.

A számos évfordulóra emlékező ünnepi együttlét közös presbiteri ebéddel és jó hangulatú, az evangélikus egyház jelenéről és jövőbeli feladatairól szóló beszélgetéssel zárult.

Menczer Péter

::Nyomtatható változat::