evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Az alberti gyülekezetből harmincnyolcan a presbitérium szervezésében október 24–25-én meglátogattuk szilágysomlyói református testvérgyülekezetünket.

Kapcsolatunk közel két évtizedes múltra tekint vissza, jól működik az ökumené mentén. Elmondható, hogy közeli barátságok alakultak ezek alatt az évek alatt, a két gyülekezet találkozásait pedig mindig emlékezetes kirándulások, meghitt istentiszteleti alkalmak és fehér asztal melletti őszinte, gyakran önfeledt és vidám beszélgetések jellemzik. Számunkra tökéletes a családoknál történő elhelyezés, így jobban megismerjük a határ túloldalán élő magyarok mindennapjait, örömeikkel és nehézségeikkel együtt.

A szombat délutáni programról a vendéglátók gondoskodtak. Többen megmászták a Magura meredek emelkedőit, ami bár megerőltető volt, de minden fáradságért kárpótolt az elénk táruló táj szépsége. Voltak, akik sétáltak a szépülő városban, megnézték az épp átadás előtt álló főteret, illetve a Báthory István lakhelyéül is szolgáló – jelenleg régészeti feltárás alatt lévő – romvárat.

Közös programunk vasárnapi istentisztelettel kezdődött, amelyen Túri Krisztina lelkész hirdette Isten igéjét. Az alberti gyülekezet ifjúsági kórusa rövid műsort adott, melynek keretében a kórusművek között verseket is előadtak fiataljaink.

A lelkésznő az 1956-os forradalomról tartott ünnepi megemlékező beszédet, Mike Zoltán szilágysomlyói református lelkész bevezetője után pedig a helyi és megyei szervezetek a szószék mellett kialakított emlékhelyen helyezték el koszorúikat. A gyülekezet előtt köszöntötték Szabó Zakariás kilencvenéves 56-os forradalmárt. Farkas László, az alberti gyülekezet felügyelője nagy elismeréssel szólt a nyílt, őszinte és a magyarságukat bátran hirdető szilágysomlyói keresztyén testvérekről, és mindannyiunk nevében megköszönte a vendéglátást.

Programunk közös ebéddel zárult. A csoport tagjaként jelen volt Roszík Mihályné, Melitta néni is, aki Roszík Mihály könyvével ajándékozta meg vendéglátóinkat.

Az 2010-es alberti találkozás reményében búcsúztunk el szilágysomlyói testvéreinktől.

Kassik Károly (Alberti)

::Nyomtatható változat::