Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Sa­la­mon ki­rály ide­jé­ből szár­maz­nak, és alá­tá­maszt­ják a Bib­li­á­ban fog­lal­ta­kat a Je­ru­zsá­lem­ben nem­ré­gi­ben fel­tárt erőd­ma­rad­vá­nyok iz­ra­e­li ré­gé­szek sze­rint.

Ha a meg­ta­lált fa­lak kor­meg­ha­tá­ro­zá­sa he­lyes, ak­kor a fel­fe­de­zés bi­zo­nyít­ja, hogy Je­ru­zsá­lem egy erős köz­pon­ti ha­ta­lom fő­vá­ro­sa volt, olyan ha­ta­lo­mé, amely­nek ele­gen­dő anya­gi és em­be­ri for­rá­sa volt egy masszív erő­dít­mény meg­épí­té­sé­hez a Kr. e. 10. szá­zad­ban. Ez meg­fe­lel a Bib­lia le­írá­sá­nak, amely sze­rint Dá­vid és Sa­la­mon ural­ko­dott eb­ben a kor­szak­ban, és a ki­rá­lyi szék­hely Je­ru­zsá­lem volt.

Míg sok ar­cheo­ló­gus, köz­tük Ei­lat Ma­zar ása­tás­ve­ze­tő ré­gész a tör­té­ne­lem­nek ezt az ol­va­sa­tát tá­mo­gat­ják, má­sok ar­ra haj­la­nak, hogy Dá­vid ki­rály­sá­ga in­kább a mí­to­szok vi­lá­gá­ban lé­te­zett, s eb­ben a kor­ban nem volt a zsi­dók­nak erős kor­má­nyuk.

Ei­lat Ma­zar az ása­tás hely­szí­nén nyi­lat­koz­va az új­ság­írók­nak azt hang­sú­lyoz­ta, hogy az erő­dít­mény a leg­szig­ni­fi­kán­sabb le­let az el­ső temp­lom idő­sza­ká­ból. „Azt je­len­ti, hogy ab­ban az idő­ben, a Kr. e. 10. szá­zad­ban Je­ru­zsá­lem­ben olyan kor­mány­zat volt, amely ek­ko­ra vál­lal­ko­zás ki­vi­te­le­zé­sé­re volt ké­pes” – hang­sú­lyoz­ta. Az erő­dít­mény ko­rá­ból és he­lyé­ből ki­in­dul­va Ei­lat Ma­zar fel­té­te­le­zi, hogy Sa­la­mon, Dá­vid fia épít­tet­te, és a lé­te­sít­mény­ről em­lí­tést tesz a Ki­rá­lyok köny­ve.

Az erő­dít­mény, be­le­ért­ve a mo­nu­men­tá­lis ka­put és az ősi fal het­ven­mé­te­res sza­ka­szát a je­ru­zsá­le­mi óvá­ros je­len­le­gi fa­la­in kí­vül, a Temp­lom­hegy köz­vet­len kö­ze­lé­ben he­lyez­ke­dik el. Az Ótes­ta­men­tum sze­rint Sa­la­mon ki­rály épít­tet­te az el­ső temp­lo­mot, ame­lyet a ba­bi­lo­ni­ak rom­bol­tak le. Ké­sőbb a szen­télyt új­já­épí­tet­ték, majd He­ró­des két­ezer év­vel ez­előtt rend­be ho­zat­ta. A má­so­dik temp­lo­mot a ró­ma­i­ak rom­bol­ták le Kr. u. 70-ben.

A ré­gé­szek már az 1860-as, majd az 1980-as évek­ben is vé­gez­tek fel­tá­rá­so­kat az erő­dít­mé­nyen, ám Ei­lat Ma­zar sze­rint a mos­ta­ni az el­ső komp­lex ása­tás. Most el­ső íz­ben si­ke­rült az épít­mény ko­rá­ról ta­nús­ko­dó bi­zo­nyí­té­ko­kat ta­lál­ni: nagy szám­ban ke­rül­tek elő cse­rép­edé­nyek, ame­lyek se­gí­te­nek a ré­gé­szek­nek a le­le­tek da­tá­lá­sá­ban.

Aren Mae­ir, a Bar Ilan Egye­tem ré­gész­pro­fesszo­ra sze­rint a Kr. e. 10. szá­za­di Je­ru­zsá­lem ma­rad­vá­nyai ke­rül­tek elő, ám az erős köz­pon­to­sí­tott ha­ta­lom alá­tá­masz­tá­sá­ra szol­gá­ló bi­zo­nyí­té­kok meg­le­he­tő­sen gyen­ge lá­ba­kon áll­nak. Míg egyes ku­ta­tók meg van­nak győ­ződ­ve a Dá­vid és Sa­la­mon ural­ko­dá­sá­ról szó­ló bib­li­ai „tu­dó­sí­tá­sok” hi­te­les­sé­gé­ről, má­sok pe­dig tel­jes­ség­gel el­ve­tik eze­ket a fel­te­vé­se­ket, Aren Mae­ir sze­rint az igaz­sá­got va­la­hol kö­zép­úton kell ke­res­ni. „A tör­té­nel­mi igaz­ság mag­va fel­fe­dez­he­tő a Dá­vid ki­rály­sá­gá­ról szó­ló tör­té­net­ben” – vé­li.

MTI

::Nyomtatható változat::