e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Tel­je­sen ter­mé­sze­tes­nek tű­nik, hogy a RSS-ol­va­só­ban na­pon­ta össze­gyű­lő hí­rek egy­más tár­sa­sá­gá­ban plusz tar­ta­lom­mal ru­há­zód­nak fel. A mé­dia­pi­a­ci vál­to­zá­sok és az in­for­ma­ti­kai fej­lesz­té­sek egy képernyőre kerül­nek, és vi­szony­lag könnyű olyan meg­ál­la­pí­tá­so­kat ki­há­moz­ni be­lő­lük, amely­re a benn­fen­te­sek egy­sze­rű­en csak annyit mon­da­ná­nak, hogy ez a trend. Vagy a vál­to­zá­sok sze­le, amely azok­nak lesz hű­sí­tő fu­val­lat, akik bát­ran nyit­va me­rik tar­ta­ni a sze­mü­ket.

Friss hír, hogy az App­le táb­la­gé­pé­ből, az iPad­ből már több mint egy­mil­lió da­ra­bot ad­tak el, ez­zel le­kö­röz­ve a cég okos­te­le­fon­já­nak, az iP­ho­ne-nak és hor­doz­ha­tó ze­ne­le­ját­szó­já­nak, az iPod­nak az ér­té­ke­sí­té­si se­bes­sé­gét. Az el­adott iPa­dok szá­ma hu­szon­nyolc nap alatt lett hét szám­je­gyű, míg az iP­ho­ne-nak eh­hez het­ven­négy nap­ra volt szük­sé­ge, a leg­ré­geb­bi iPod­nak pe­dig más­fél év kel­lett.

Két má­sik hír, hogy a Hew­lett-Pac­kard, il­let­ve a Mic­ro­soft ép­pen ezek­ben a na­pok­ban füg­gesz­tet­te fel sa­ját, ha­son­ló táb­la­gé­pe fej­lesz­té­sét. A Sla­te, il­let­ve Co­u­ri­er név­re ke­resz­telt gé­pek sor­sa igen két­sé­ges, és leg­in­kább azt a kér­dést ve­ti fel, hogy az in­for­ma­ti­kai pi­ac ilyen je­les sze­rep­lői mi­ért nem tud­ják meg­is­mé­tel­ni az App­le si­ke­rét.

Ez utób­bi cég pe­dig szár­nyal. A ze­ne­le­ját­szó­ja kel­tet­te len­dü­let olyan anya­gi si­kert je­len­tett, hogy a cég ma könnye­dén dönt­het száz­mil­lió dol­lá­ros fel­vá­sár­lá­sok­ról, ugyan­is szám­lá­ján gya­kor­la­ti­lag ki­me­rít­he­tet­len tő­ke áll a ren­del­ke­zé­sé­re. Va­ló­szí­nű­leg ugyan­is előbb üt­köz­ne a mo­no­pó­li­um­el­le­nes tör­vé­nyek til­tá­sa­i­ba, mint­sem hogy el tud­ná köl­te­ni az egé­szet.

Pe­dig an­nak ide­jén ép­pen a Mic­ro­soft Win­dows ne­vű ope­rá­ci­ós rend­sze­re volt az, ame­lyik a ház­tar­tá­sok­ba el­hoz­ta a könnyen ke­zel­he­tő szá­mí­tó­gép ígé­re­tét. És bár a leg­töb­ben ta­lál­nak hi­bát vagy ki­vet­ni­va­lót eb­ben a rend­szer­ben, vagy pusz­tán csak bosszan­kod­nak a ví­ru­sok mi­att, az ta­gad­ha­tat­lan, hogy ma­nap­ság, ha szá­mí­tó­gép­ről van szó, a leg­több eset­ben Win­dows haj­tot­ta ma­si­nák­ról be­szé­lünk.

Ez a kor­szak azon­ban vé­get ért. Egy da­ra­big még le­het per­sze az­zal fel­vág­ni a ba­rá­tok és is­me­rő­sök előtt, hogy az asz­ta­li gép­ben mi­lyen gyors pro­cesszor, mek­ko­ra me­mó­ria és mennyi­re erős vi­deo­kár­tya van, de most van meg­szü­le­tő­ben a szá­mí­tó­gé­pek olyan ge­ne­rá­ci­ó­ja, amely­nél ezek már nem szá­mí­ta­nak. Ugyan­is ezek a leg­ke­vés­bé szá­mí­tó­gé­pek. Ezek esz­kö­zök, ame­lyek­kel szol­gál­ta­tá­so­kat le­het igény­be ven­ni. Ame­lyek­kel pél­dá­ul köny­ve­ket le­het ol­vas­ni, és ezek­ben akár az il­luszt­rá­ci­ón lé­vő ki­rály ko­ro­ná­ja a föld­re is es­het, ha fej­re ál­lít­juk a gé­pet. Egy új vi­lág. És eb­ben az új vi­lág­ban a lé­nyeg a fel­hasz­ná­lói él­mé­nyen van, a pusz­ta vas­nak pe­dig mind­össze az a cél­ja, hogy ezt le­he­tő­vé te­gye. És az App­le pél­dá­ja azt mu­tat­ja, hogy ezt nem min­dig a leg­erő­sebb és leg­gyor­sabb al­kat­ré­szek­kel le­het meg­va­ló­sí­ta­ni.

Egy­mil­lió el­adott iPad táb­la­gép egy hó­nap alatt pe­dig már an­nak a je­le, hogy az App­le tény­leg va­ló­ra vált­hat­ja ter­ve­it. A cég a ma­ga­zin­pi­ac át­ala­kí­tá­sát vet­te cél­ba. A szí­nes, re­mek de­sign­nal ki­ala­kí­tott la­pok új élet­re kel­het­nek a táb­la­gép in­ter­ak­tív fe­lü­le­tén, és a las­san ha­nyat­ló nyom­ta­tott­mé­dia-pi­ac ko­mo­lyabb sze­rep­lői min­den bi­zonnyal ezt a le­he­tő­sé­get fog­ják men­tő­öv­nek te­kin­te­ni…

Szin­tén friss hír, hogy át­ala­kul a Hír­szer­ző in­ter­ne­tes új­ság. No per­sze nem von­zó táb­la­gép­re op­ti­ma­li­zált lap­pá, ha­nem po­li­ti­ka­i­ból gaz­da­sá­gi­vá. Erő­sen két­sé­ges a vál­tás si­ke­re, de az ol­dal tu­laj­do­no­sa eb­ben a for­má­ban nem fog­ja to­vább fi­nan­szí­roz­ni a na­pi mint­egy öt­ven­ezer egye­di lá­to­ga­tó­val ren­del­ke­ző or­gá­nu­mot, amely csak má­sod­la­gos sze­rep­lő­nek szá­mít a ne­tes hír­ol­da­lak kö­zött.

El­gon­dol­kod­ta­tó, hogy az in­ter­ne­tes saj­tó is az eli­ti­zá­ló­dás irá­nyá­ba ha­lad. Lesz­nek la­pok, ame­lyek meg­en­ged­he­tik ma­guk­nak, hogy a kü­lön­bö­ző esz­kö­zök­re – okos­te­le­fo­nok­ra, táb­la­gé­pek­re – ki­ala­kí­tott vál­to­zat­tal je­lent­kez­ze­nek, míg a töb­bi­ek szá­má­ra ez nem vál­lal­ha­tó anya­gi meg­ter­he­lést fog je­len­te­ni.

Az in­ter­net de­mok­ra­ti­kus jel­le­ge ép­pen emi­att fog meg­vál­toz­ni, a né­zett­ség ugyan­is nagy­ban függ majd at­tól, hogy az ol­va­sók­nak mi­lyen esz­köz lesz a bir­to­kuk­ban. Hogy a ké­nyel­mes érin­tő­ki­jel­zős esz­kö­ze­ik bir­to­ká­ban va­jon meg­néz­nek-e olyan ol­da­la­kat, ame­lyek nem ki­mon­dot­tan ne­kik ké­szül­nek. Ilyen kö­rül­mé­nyek kö­zött pe­dig mek­ko­ra árat haj­lan­dó fi­zet­ni a je­len­lé­tért egy egy­ház? Vagy leg­alább­is az a kér­dés, hogy szá­mol­nak-e már ez­zel egy­ál­ta­lán…

Nagy Ben­ce

::Nyomtatható változat::