Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2011
- 01
- Benczúr László – Északi Egyházkerület
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Benczúr László – Északi Egyházkerület
– Azzal a János evangéliumában olvasható üzenettel vághattunk neki a 2010-es esztendőnek, melyben Jézus Krisztus azt mondja: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem.” (Jn 14,1) Ha visszatekintünk a mögöttünk álló évre, sok, aggodalomra okot adó történést találhatunk – gondoljunk csak például a tavasz végi, nyár eleji árvizekre, melyek evangélikus testvéreink életét is megnehezítették vagy akár el is lehetetlenítették.
– Több olyan helyzet is volt, amikor egymásra néztünk Fabiny Tamás püspök úrral, hogy itt más nem segít, csak az imádság. Az év igéje azonban azzal bátorított bennünket, hogy nem szabad elkeseredünk; ellenkezőleg: bíznunk kell abban, hogy az Úristen segítségével megoldódnak a dolgok.
Az említett árvíz egyházkerületünkben elsősorban Arnóton, Újcsanáloson és Sajókazán végzett komoly pusztítást. Sajókazán például az egyházi ingatlanrendezés során visszakapott iskolaépület – melyet rossz állapota miatt még nem vett használatba a gyülekezet – össze is dőlt az esőzések következtében, de a bajor egyháztól kapott támogatásnak köszönhetően legalább a parókiát rendbe lehet hozni.
Arnóton – ahol a gyülekezet példaértékű módon vette ki a részét a védekezési munkálatokból és a nagyobb kárt szenvedettek megsegítéséből! – a templom felújítására pályázat útján sikerült támogatást szerezni, és természetesen az egyházkerület is hozzájárul a munkálatokhoz.
– Építészként bizonyára kitüntetett figyelemmel kíséri a templomok – és más egyházi épületek – állapotát, sorsát.
– Eddigi, tízéves egyházkerületi felügyelői szolgálatom alatt első ízben fordult elő, hogy meg kellett válnunk egy templomtól. Tokajban ugyanis az ingatlanrendezés során a kárpótlást pénzben igényeltük, a többlakásos lakóingatlan és a templom azonban olyan közel épült egymáshoz, hogy egy jelképes összegért végül ez utóbbit is átadtuk az önkormányzatnak. Nem tudjuk, mire fogják használni. Elképzelhető, hogy lebontják – de ha késlekednek a döntéssel, akkor hamarosan magától fog összedőlni. Katasztrofális állapotban van, tele repedésekkel, a vakolat potyog, a tető beszakadt… A lakóingatlannak és a templomnak csak az állagmegóvása több száz millió forintos beruházást igényelt volna.
Fájó szívvel hoztuk meg ezt a nehéz döntést, de be kellett látnunk: nemcsak hogy a Tállya–Abaújszántó–Tokaj–Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközség nem tudta volna önerőből állni a templom rendbetételének költségeit, de a kerület anyagi eszközökkel nem rendelkezik, és az országos egyháznak sem lett volna rá forrása.
A kárpótlásként kapott összegből egy lakóingatlant vásároltunk, melyben a parókia mellett egy istentiszteleti hely kialakítására is van lehetőség. Korábban Mezey Gábor – aki egészen fiatalon távozott el tavasszal – Nyíregyházáról és Sátoraljaújhelyről ingázva járta be ezt a megyényi területet, és gondozta az itt élő – összesen – kilencven evangélikust. Az a reménységünk, hogy a közösség új lelkipásztora, Asztalos Richárd helyben lakó lelkészként jobban el tudja majd látni e gyülekezet szolgálatát.
– Felügyelő úr szerint fogyó létszámú gyülekezeteink ügye nem is elsősorban stratégiai, sokkal inkább életbenmaradási kérdés.
– Amikor végignéztem a népszámlálási adatokat, szomorú szívvel azt kellett megállapítanom, hogy a kerület területén élő körülbelül kilencvenezer evangélikusból közel tízezren élnek szórványban, méghozzá oly módon, hogy az érintett településeken a magukat lutheránusnak vallók száma tíz fő alatt van. És ezek között a települések között vannak olyanok is, ahová egyáltalán nem jutnak el a lelkészeink…
– Lelkészekről és feladatokról szólva beszélnünk kell arról is, hogy a Dél-Pest Megyei Egyházmegyében 2010 eleje óta tesztelték a digitális szolgálati munkanaplót, a kerület közgyűlésének novemberi döntése alapján pedig 2011. január 1-jétől az egész kerületben kötelező érvénnyel bevezetik.
– A digitális munkanapló nem csak azt mutathatja majd meg, hogy ki végzi a feladatait bizonyos területeken lazábban: az is kiderülhet belőle, hogy melyik lelkészünk szorul segítségre, mert annyira feszített minden egyes napja, hogy nem tudja kipihenni magát, és ez akár a munkájára is rányomhatja a bélyegét. Sajnos van is rá példa, hogy valakinek ilyen okokból bicsaklik meg a szolgálata.
– A nehézségekről, a gyülekezetek fogyásáról már esett szó. Azért biztosan vannak olyan gyülekezeteink is, amelyek gyarapodnak.
– Több helyen is növekedést lehet tapasztalni. Budaörsön több mint tíz éve kezdődött el ez a folyamat. Azért említem meg mégis, mert mások számára is példaértékű lehet, hogy először az „élő kövekből” épült fel a gyülekezet. Kezdetben egy lakóházban tartották az istentiszteleteket, majd az emberekben egyre inkább megérett az igény, hogy saját templomuk legyen. A közösségben nagyon komoly hitélet zajlik, és ma már ott tartanak, hogy felvidéki magyar evangélikus testvéreink hitéletének megerősödését-megerősítését is a szívükön viselik.
Biztató jelek vannak Piliscsabán is, ahol 2005-ben vált önállóvá az egyházközség. Örömteli, hogy az egyébként nem túl nagy összlétszámú közösségben milyen magas a gyerekek és a fiatalok aránya. Megvan tehát a remény arra, hogy néhány év múlva erős gyülekezetet lehessen kiépíteni.
Komoly missziós munka folyik lakóhelyemen, Budakeszin is. Lacknerné Puskás Sára lelkésznő óriási lelkesedéssel kutatja fel és gyűjti össze a környéken élő háromszáz evangélikust. Nemrégiben saját ingatlant tudtunk vásárolni, és egy ideje már ott tartjuk az istentiszteleteket.
A nyíregyházi gyülekezet V. körzetéhez tartozó bokortanyák területén ezerhatszáz evangélikus él, közülük ezer lelket ismer – és sokukat rendszeresen látogatja is – Zsarnai Krisztián beosztott lelkész. Mandabokorban egyelőre egy közösségi házban tartják az istentiszteleteket – mindig telt házzal, rengeteg fiatal részvételével. Tervezik, hogy gyülekezeti központot építenek, mely méltó lenne az egyre gyarapodó közösség befogadására. Ehhez az országos presbitérium támogatását is megkapták.
Ugyancsak Nyíregyháza mellett, a nyírteleki Filadelfia gyülekezetben példaértékű cigánygondozás folyik. Györfi Mihályék nagy szakértelemmel végzik ezt a nehéz szolgálatot. Ők most egy olyan foglalkoztató központot szeretnének létrehozni, ahol nemcsak lelki útravalót, támogatást kapnak az odaérkezők, hanem különböző munkafolyamatokat is megtanulhatnak.
Hasonlóan szívós munkát végez Salgótarján közelében, Szúpatakon Klenóczkyné Sulyok Anna, aki talán kicsit naivan, de óriási lelkesedéssel fogott hozzá a rossz helyzetben élő közösség építéséhez. Tyúkanyóként gyűjti maga köré a gyerekeket, és a saját pénzén eteti őket. Szeretne egy olyan sütödét felállítani, ahol részben kereskedelmi célra, részben segítő szándékkal is készítenének kenyeret.
– Pál apostol arra buzdít bennünket a 2011-es év igéjében: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.” (Róm 12,21)
– Folyamatos küzdelmet folytatunk a rossz ellen, de ha Istenbe és Jézus Krisztusba vetett hittel, valamint példamutató magatartással, odafigyeléssel, türelemmel és megbocsátó szeretettel végezzük a feladatunkat, illetve közelítünk embertársainkhoz, akkor nem lesz hiábavaló az igyekezetünk. Ahogy Péter apostol írja: „…ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által…” (1Pt 4,11)
Vitális Judit
::Nyomtatható változat::
|