Hozzászólás a cikkhez

Gre­ifs­wald, Né­met­or­szág. Négy­száz­öt­ven év­vel ez­előtt halt meg Jo­han­nes Bu­gen­ha­gen, aki­nek nagy ér­de­me volt, hogy az észak­né­met tar­to­má­nyok­ban ha­mar meg­gyö­ke­re­zett a re­for­má­ció. Amit Lu­ther és tár­sai hir­det­tek, azt ő nagy böl­cses­ség­gel, fő­leg az egy­há­zi ren­dek ki­dol­go­zá­sa ál­tal, a gya­kor­lat­ba ül­tet­te át. En­nek em­lé­ké­re hí­vott össze a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség het­ven eu­ró­pai egy­há­zi ve­ze­tőt tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zás­ra, amely­nek ez volt a té­má­ja: „Nö­ve­ked­ni, ve­zet­ni, ala­kí­ta­ni”.

Bern, Svájc. Az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csa het­ven szak­ér­tő rész­vé­te­lé­vel ren­de­zett kon­fe­ren­ci­át a kö­zel-ke­le­ti vál­ság­ról. Sa­mu­el Ko­bia fő­tit­kár azon fá­ra­do­zott, hogy a zsi­dó–pa­lesz­tin ál­dat­lan ál­la­po­tot a mé­dia ne ne­vez­ze két val­lás egy­más el­le­ni há­bo­rú­já­nak. Egyet­ér­tés volt ab­ban, hogy ke­resz­té­nyek, zsi­dók és musz­li­mok egy­más­sal va­ló pár­be­szé­dét in­ten­zí­veb­bé kell ten­ni a bé­ke ér­de­ké­ben.

Wind­huk, Dél-af­ri­kai Köz­tár­sa­ság. Kö­zös egy­ház­ta­ná­csot ala­pí­tott a há­rom na­mí­bi­ai evan­gé­li­kus egy­ház. Az új szer­ve­zet fel­ada­ta, hogy az evan­gé­li­um hi­te­les­sé­ge ér­de­ké­ben fel­dol­goz­za a múlt el­len­té­te­it.

Va­ti­kán­vá­ros. XVI. Be­ne­dek pá­pa az 1978-ban el­hunyt VI. Pál­nak az öku­me­né ér­de­ké­ben ki­fej­tett mun­kás­sá­gát mél­tat­ta. Ő vit­te si­ker­re a XXI­II. Já­nos ál­tal össze­hí­vott II. va­ti­ká­ni zsi­na­tot (1962–65), amely le­he­tő­vé tet­te az ad­dig me­re­ven el­zár­kó­zó ró­mai ka­to­li­kus egy­ház esz­me­cse­ré­jét más ke­resz­tény fe­le­ke­ze­tek­kel és más val­lá­sok­kal.

Ham­burg, Né­met­or­szág. A he­lyi lab­da­rú­gó­csa­pat (HSV) egye­sü­le­te kü­lön te­me­tőt nyi­tott hű­sé­ges szur­ko­lói szá­má­ra – az egye­sü­let és a csa­pat köz­vet­len kö­ze­lé­ben. A te­me­tőt a he­lyi evan­gé­li­kus püs­pök asszony is meg­ál­dot­ta, de be­szé­dé­ben kér­te a szer­ve­ző­ket, hogy más csa­pa­tok szur­ko­ló­it se zár­ják ki a te­me­tő­ből.

Ljub­lja­na, Szlo­vé­nia. A szlo­vén re­for­má­tor, Pri­mus Tru­ber szü­le­té­sé­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból a Szlo­vén Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia há­rom­na­pos kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett, me­lyen Tru­bert a „szlo­vén nyelv Ko­lum­bu­szá­nak” ne­vez­ték. 1550-ben szlo­vén bib­lia­for­dí­tá­sá­val ugyan­azt a szol­gá­la­tot tet­te e nyelv­nek, mint Lu­ther a ma­gá­é­val a né­met­nek és Ká­ro­li a ma­gyar­nak: meg­te­rem­tet­te né­pe iro­dal­mi nyel­vét.

Perejasz­lav-Hmel­nic­kij, Uk­raj­na. Mit­ro­fán ér­sek je­len­té­se sze­rint a moszk­vai pat­ri­ar­chá­tus­hoz tar­to­zó or­to­dox egy­há­zá­nak az or­szág­ban 42 ér­sek­sé­ge, 57 püs­pö­ke, 41 ve­ze­tő lel­ké­sze és 12 püs­pö­ki vi­ká­ri­u­sa van. Ezek 10 904 gyü­le­ke­ze­tet gon­doz­nak, ame­lyek­ben 8516 pap és 443 di­a­kó­nus dol­go­zik. 173 ko­los­tor­ban él­nek apá­cák és szer­ze­te­sek.

Tbi­li­szi, Grú­zia. A grúz–orosz há­bo­rú az or­to­dox egy­há­zak kö­zöt­ti fe­szült­sé­get is meg­nö­vel­te. II. Ilia grú­zi­ai pát­ri­ár­ka til­ta­ko­zó le­ve­let írt II. Alek­szij moszk­vai pát­ri­ár­ká­nak az orosz pa­pok Ab­há­zi­á­ban ki­fej­tett te­vé­keny­sé­ge mi­att; Ab­há­zia a Grú­zi­á­tól va­ló el­sza­ka­dás­ra tö­rek­szik. II. Alek­szij vá­lasz­le­ve­lé­ben saj­ná­la­tát fe­jez­te ki, hogy a po­li­ti­kai fe­szült­sé­gek meg­za­var­ták ed­di­gi jó vi­szo­nyu­kat.

Va­ti­kán­vá­ros. A pá­pai ál­lam nem szán­dé­ko­zik el­is­mer­ni Ko­szo­vó füg­get­len­sé­gét, mert nem sze­ret­né, ha megromlanának a szerb or­to­do­xok­kal való kapcsolatai.

Arus­ha, Tan­zá­nia. A Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség ta­nács­ülé­sén be­mu­tat­ták a Stutt­gart­ban 2010. jú­li­us 20–27. kö­zött meg­ren­de­zen­dő ti­zen­egye­dik vi­lág­gyű­lés hi­va­ta­los lo­gó­ját. Az er­re ki­írt pá­lyá­za­tot egy lud­wigs­bur­gi cég nyer­te el. A kép nyí­ló rügy kö­ze­pén ke­resz­tet áb­rá­zol, amely alatt a vi­lág­gyű­lés té­má­ja ol­vas­ha­tó: „Min­den­na­pi ke­nye­rün­ket add meg ne­künk ma”.

Pá­rizs, Fran­cia­or­szág. Még min­dig nincs vé­ge a fran­cia­or­szá­gi orosz or­to­dox egy­ház jo­gi hely­ze­te mi­att tá­madt hu­za­vo­ná­nak. A kom­mu­niz­mus elől an­nak ide­jén odame­ne­kült fe­hér­oro­szok egy­há­zát Jev­lo­gij met­ro­po­li­ta 1931-ben a kons­tan­ti­ná­po­lyi or­to­dox pat­ri­ar­chá­tus szár­nyai alá „me­ne­kí­tet­te”, az­az jo­gi fenn­ha­tó­sá­ga alá he­lyez­te. A moszk­vai pat­ri­ar­chá­tus az­óta sem nyu­go­dott be­le eb­be az ön­ké­nyes sza­kí­tás­ba, és mind­má­ig pró­bál­ja meg­osz­ta­ni és za­var­ni a fran­cia­or­szá­gi­ak éle­tét. A ma már sok­nem­ze­ti­sé­gű egy­ház orosz ki­sebb­sé­ge min­den­áron tá­mo­gat­ná a moszk­va­i­a­kat, en­nek azon­ban a nem orosz több­ség he­ve­sen el­len­áll.

Ka­li­nyingrád, Orosz­or­szág. Ti­zen­két évi szol­gá­lat után vissza­tér ha­zá­já­ba Heye Os­ter­wald pré­post, aki az orosz enk­lá­vé­ban gon­doz­ta a né­met szár­ma­zá­sú, fő­leg Ka­zahsz­tán­ból oda­ván­do­rolt evan­gé­li­ku­so­kat. A pré­post­ság­hoz negy­ven­négy gyü­le­ke­zet tar­to­zik, ame­lyek csak igen hat­ha­tós né­met egy­há­zi se­gít­ség­gel tud­ják vé­gez­ni ne­héz mun­ká­ju­kat.

Fre­i­burg, Né­met­or­szág. A vá­ros há­rom evan­gé­li­kus temp­lo­má­ban há­rom idő­sze­rű té­má­val fog­lal­koz­nak a pré­di­ká­ci­ók: „Az em­be­ri sza­bad­ság az agy­ku­ta­tás fé­nyé­ben” – „Ered­mé­nyek a gén­la­bo­ra­tó­ri­um­ból – med­dig me­he­tünk el?” – „A bib­li­ai te­rem­tés­tör­té­net és a mai ter­mé­szet­tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok kö­zöt­ti kü­lönb­ség”.

Ka­i­ró, Egyip­tom. Az or­szág het­ven­ki­lenc­mil­lió la­ko­sá­ból csu­pán tíz­mil­lió a ke­resz­tény. Egy­há­za­i­kat meg­tű­ri az ál­la­mi tör­vény, vi­szont tilt­ja a musz­li­mok­nak a ke­resz­tény hit­re va­ló át­té­rést. Egy ne­ves egyip­to­mi sze­mé­lyi­ség már öt­ször kér­te a bí­ró­sá­got, hogy en­ge­dé­lyez­ze az ő és csa­lád­ja át­té­ré­sét – mind­ed­dig ered­mény­te­le­nül. Mi­vel musz­lim szél­ső­sé­ge­sek ha­lál­lal fe­nye­get­ték, kény­te­len rej­tőz­köd­ve él­ni.

Bo­go­tá, Ko­lum­bia. A leg­újabb fel­mé­rés sze­rint az egy­kor csaknem szín­tisz­ta ró­mai ka­to­li­kus La­tin-Ame­ri­ka ti­zen­öt és hu­szon­négy év kö­zöt­ti if­jú­sá­gá­nak hat­van­nyolc szá­za­lé­ka vall­ja ma­gát ró­mai ka­to­li­kus­nak és ti­zen­nyolc pro­tes­táns­nak. A szá­za­lék­arány a pro­tes­tán­sok ja­vá­ra Bo­lí­vi­á­ban, Ecua­dor­ban és Pa­ra­guay­ban a leg­ma­ga­sabb.

Arus­ha, Tan­zá­nia. A Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség ta­ná­csa ál­tal fel­vett Kon­gói Evan­gé­li­kus-Lu­the­rá­nus Egy­ház­zal száz­negy­ven­egy­re nőtt a vi­lág­szö­vet­ség­hez tar­to­zó evan­gé­li­kus egy­há­zak szá­ma. A tag­egy­há­zak het­ven­ki­lenc or­szág­ban össze­sen 68,3 mil­lió evan­gé­li­kust kép­vi­sel­nek.

Ber­lin, Né­met­or­szág. A Ci­ce­ro cí­mű lap „nép­sze­rű­sé­gi ­lis­tát” ál­lí­tott össze né­met ke­resz­tény teo­ló­gu­sok­ról a la­pok­ban köz­zé­tett cik­ke­ik, ta­nul­má­nya­ik és a ró­luk szó­ló írá­sok alap­ján. A lis­ta élén a né­met szár­ma­zá­sú ró­mai pá­pa áll, míg a má­so­dik he­lyet Wolf­gang Hu­ber ber­li­ni evan­gé­li­kus püs­pök, az EKD ta­nács­el­nö­ke nyer­te el. Őt kö­ve­ti Karl Leh­mann ma­in­zi ró­mai ka­to­li­kus kar­di­ná­lis és Mar­got Käss­mann, a han­no­ve­ri evan­gé­li­kus egy­ház püs­pök asszo­nya.

Mu­ta­re, Zim­bab­we. Az Af­ri­kai Me­to­dis­ta Egy­ház köz­pon­ti kon­fe­ren­ci­á­ján el­ső íz­ben vá­lasz­tott püs­pö­ké­ül egy asszonyt az öt­ven­egy éves Jo­a­qui­na Fi­li­pe Nha­na­la mo­zam­bi­ki lel­kész­nő sze­mé­lyé­ben. A mo­zam­bi­ki egy­ház tag­sá­ga az utób­bi ti­zen­há­rom év alatt há­rom­szo­ro­sá­ra nőtt, s je­len­leg száz­het­ven gyü­le­ke­zet­ben száz­öt­ven­ezer hí­vőt szám­lál. A püs­pök asszony ró­mai ka­to­li­kus volt, de fi­a­talko­rá­ban a me­to­dis­ta if­jú­ság­ban ta­pasz­talt él­mé­nyei ha­tá­sá­ra me­to­dis­tá­vá lett.

Össze­ál­lí­tot­ta: G. I.

::Nyomtatható változat::