Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A nyíregyházi Hírmondó kétnyelvű üdvözlettel adta hírül a finn–magyar testvérvárosi és gyülekezeti kapcsolatok legújabb eseményét; egy 9 fős finn küldöttség – október 23–27. között – nálunk tett látogatását.

„A finn–magyar barátság, a két nép testvéri érzései sok évszázad óta rendületlenek. Összekovácsol minket a közös Őshaza tudata, a történelem hasonló megpróbáltatásai, a nyelv megtévesztésig hasonló dallama. De mindenekelőtt és mindenekfelett összekovácsol minket az, hogy ugyanazt a megváltó Jézus Krisztust akarjuk feltétel nélkül követni. Ebben segítsen és erősítsen minket ez a látogatás is” – írta köszöntőjében dr. Bálint Zoltán presbiter, a gyülekezet nemrégiben újjáalakult külügyi bizottságának elnöke.

Testvérgyülekezetünk küldöttségét gazdag program várta. Lehetőségük volt a gyülekezet területén működő oktatási és szociális létesítményekkel való ismerkedésre (Evangélikus Általános Iskola, Kossuth Lajos Gimnázium, Luther Márton Kollégium, illetve Élim és Emmaus szeretetotthon). Amint azt Labossa Péter, gyülekezetünk július 15-én beiktatott fiatal lelkésze elmondta, vendégeink gyönyörködve nézték a szabolcs-szatmár-beregi táj szépségeit megyei körútjuk során. Itt működés közben láthatták a túristvándi vízimalmot, megálltak a szatmárcsekei temetőben Kölcsey síremléke előtt, s a Tisza partján a beregi újjáépítés eredményeiről is meggyőződhettek. Délben a kölcsei gyülekezet vendégszeretetét élvezhették, majd Sonkád és Tákos templomait is felkeresve érkeztek vissza a megyeszékhelyre, ahol másnap a város és a Múzeumfalu nevezetességeivel ismerkedhettek Laborcziné Sztankó Gyöngyi, „tősgyökeres” nyíregyházi származású lelkészünk idegenvezetésével.

Megyei napilapunk, a Kelet-Magyarország is bőséges terjedelemben ismertette a látogatás programját, kiemelve annak jelentőségét, hogy többéves szünet után ismét örömmel üdvözölhetjük a kajaani evangélikus gyülekezet küldöttségét Nyíregyházán. Testvérvárosunk delegációját Giba Tamás alpolgármester is fogadta a Városházán. Sor került a Magyar– Finn Baráti Egyesülettel való találkozásra is, melynek aktív tevékenysége országos szinten is elismerésre méltó.

Szombat délután általános iskolánk dísztermét megtöltötték a szeretetvendégségre érkező gyülekezeti tagok, hogy személyesen is megismerkedhessenek a küldöttséggel, s meghallgassák a finn testvéreink köszöntésére elhangzó gondolatokat, melyekből csak egy-két mondatot tudunk itt felidézni. Így Adámi László igazgató lelkész bizonyságtételét arról, hogy milyen létfontosságú szerepet játszott életében „A bűn mardosása és az Isten békessége” című finn könyv. „Gondol ránk az Úr, meg fog áldani” – idézte a napi útmutatói igét köszöntésül.

Endreffy Zoltán, 40 évig itt szolgáló, nyugalmazott lelkészünk finnországi utazásairól és emlékeiről szólt, „természetesen” finnül, megemlékezve Túróczy Zoltán akkori győri lelkészről, aki lehetővé tette a magyar teológusok számára a finnországi tanulmányutat.

Majd a „Térj magadhoz, drága Sion” kezdetű éneket Martinovszky István kollégiumi igazgató tárogatókíséretével közösen énekeltük.

Dr. Lauri Oikarinen vezető lelkész elmondta, hogy először jár Magyarországon. Két éve szolgál a kajaani gyülekezetben, előtte tanított a hittudományi egyetemükön. Városuk Finnország közepén van, 36 ezer lakossal, akiknek 85%-a evangélikus. Ezt a 31 ezer egyháztagot 100 gyülekezeti alkalmazott szolgálja, közöttük 13 lelkész, 3 kántor, 6 diakonissza és 20 gyermekekkel foglalkozó munkatárs. Jelenleg 1370 négyzetkilométer területen, 3 körzetre osztva működik az ország egyik legnagyobb gyülekezete, s 3 templomban van rendszeresen istentisztelet. Noha 1651-ben, a város alapításával együtt született gyülekezetük, csak 1925 óta önálló. Elmondta még, hogy nagyon örül annak, hogy a két gyülekezet megújította kapcsolatait, amikor aláírták a gyülekezeti együttműködés feltételeit tartalmazó szerződést. Istentiszteleteinken ennek szellemében a testvérvárosainkért is közösen imádkozunk, hiszen több mint 20 éves múltra tekint vissza a testvérvárosi kapcsolatunk is.

Bozorády Zoltán esperes, püspökhelyettes áhítatában 1Kor 2,2 alapján Krisztusról mint a Megfeszítettről szólt. Isten szeretetét és Jézus igazságát nem lehet egymás ellen szembeállítani. Pál is Krisztus keresztjét állította a középpontba.

Dr. Bodnár Zsolt, a gyülekezet felügyelője a hála és a köszönet szavait tolmácsolta azért hogy együtt lehettünk, és Urunk megáldotta ezeket a napokat. Az Istentől kapott szeretet legyen a szívünkben örökké.

A kötetlen és valóban baráti hangulatú szeretetvendégségen lehetőségem volt olvasóink nevében is megkérdezni a delegáció vezetőjét a látogatás során szerzett tapasztalatairól: „Nagyon színes és értékes volt ez a program, s valamennyien kitűnően, szó szerint fantasztikusan éreztük magunkat. Hasznosnak tartanám, ha a két gyülekezet fiatalsága között is megvalósulhatna ez a rendszeres cserelátogatás, hiszen az övék a jövő! Nálunk a konfirmanduskorú fiatalok valamennyien részesülnek konfirmációi oktatásban, én ezt nagyon fontos feladatnak tekintem.” Kérdésemre még elmondta, hogy elismerésre méltóan nagy aktivitást tapasztalt nálunk mind az evangélium hirdetése, mind a gyermekmunka, az oktatás és az idősek között végzett szeretetmunka területén. „Csodálom és nagyra értékelem történelmüket és a nehéz helyzetekből való állandó kilábalásukat” – zárta a mini interjút dr. Lauri Oikarinen igazgató lelkész, aki a vasárnap délelőtti főistentiszteleten az 1Móz 50,15–21, az e napra kijelölt ószövetségi ige alapján hirdette Isten üzenetét, amelyet Hernádi Réka nagy szakmai pontossággal tolmácsolt a nyíregyházi Nagytemplom ünnepi gyülekezetének.

A látogatás utolsó eseménye, Erkki Tyni orgonaművész hangversenye volt a Nagytemplomban, amelyen a város orgonazenét szerető közönsége is részt vett, hiszen a program különleges zenei élményt ígért. A koncert fő száma Schellenberg, Hermann: „Erős vár a mi Istenünk” című korálfantáziája volt. Elhangzott Erkki Tyni saját szerzeménye is, a Cantabile (énekelve). Művéről a zeneszerző – aki a gyülekezetnek 1985 óta kántora és orgonaművésze, s eddig országszerte több mint 400 hangversenyt adott – olvasóinknak „elárulta” azt is, hogy 1997-ben az új kajaani Linnantaus-templom és orgona felszentelésének ünnepére készült. A helyi sajtó azt írta róla: „Sikeres előadás, különleges és megható zenei alkotás”. Kérdésemre még elmondta, hogy a gyülekezeti istentiszteleteiken főleg régebbi énekek hangzanak fel, egyik kedvencük Sibelius „Szólj, boldog hálaének” című alkotása. 1987-ben hatodik alkalommal újították meg énekeskönyvüket.

Az orgonazene sem ismer határokat, de Isten határtalan szeretetét hirdeti. Napok múltán is visszhangzanak szíveinkben a gyönyörű korálfantázia dallamai; és ez a reformáció népei számára mindenütt e világon közösen megtapasztalt, szilárd bizonyosság is:

ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!

Gyülekezetünk 2003. októberi, 250. születésnapi ünnepségén való újbóli találkozásunk reményében így búcsúztunk finn testvéreinktől: Jumala on meidän kanssamme! Näkemiin! Isten velünk! Viszontlátásra!

Garai András

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::