e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Nem kizárt, hogy megtalálták azt a ládikát, amely Jézus testvérének, Jakabnak a földi maradványait õrzi.

Az osszuárium, mely egy jeruzsálemi magángyûjtemény tanulmányozása során került a figyelem középpontjába, tárgyi bizonyítéka lehet annak, hogy Jézus valós személy volt. A ládika oldalán, arámi nyelven a következõ vésett felirat olvasható: „Jakab, József fia, Jézus fivére”. Az eredetileg az elhunyt csontjainak õrzésére szánt mészkõ doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles és trapéz alakú. Mivel ilyen ládákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr. e. 1. századtól Kr. u. 70-ig használtak, az osszuárium eredete jól körülhatárolható. Miután a rómaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot, a halotti csontok osszuáriumban való õrzésének szokása véget ért. Mi több, „a rajta látható felirat dõlt betûs, amit az arámi írásban csak Kr. e. 10-tõl használtak” – mondta P. Kyle McCarter, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem íráskutatója. Az osszuárium tehát valamikor a Kr. u. 1. század közepérõl származhat. A keletkezés korát illetõen Andre Lemaire kutató (Sorbonne Egyetem, Párizs), az osszuárium felfedezõje még továbbmegy. A történészek ugyanis, magyarázza Lemaire, sem Jézus, sem Jakab létezését nem vonják kétségbe.

Az írásos emlékek szerint Jézus halálát (Kr. u. 29.) követõen fivére, Jakab lett a korai keresztények vezetõje, míg mártírhalált nem halt Kr. u. 62-ben. Jakab teste – a kor szokásai szerint – halála után egy évig egy barlangban nyugodhatott, a ládika keletkezését Lemaire így Kr. u. 63-ra, tehát a Jézus halálát követõ 30. évre teszi. A felfedezést megelõzõen Jézusra, illetve családtagjaira csak kéziratokban találtak utalásokat. Az akkor már üres ládikát jelenlegi tulajdonosa, aki nem kívánja felfedni nevét, bevallása szerint 15 évvel ezelõtt egy régiségpiacon vásárolta, ám mind a mai napig nem tudott a láda különleges értékérõl. Andre Lemaire szerint a lelet mindenképpen bizonyítja Jézus apja, József és fivére, a korai keresztény egyház jeruzsálemi vezetõje, Jakab létezését. Annak ellenére, hogy mindhárom név igen gyakori volt Jézus korában, a nevek és rokonsági kötelékek ilyen egybeesésének statisztikai valószínûsége ugyanis rendkívül csekély. A kutató szerint szokatlan, hogy Jakab osszuáriumán fivére neve is szerepel, s ez annak a jele, hogy a ládikán szerepelõ Jézus széles körben ismert személy volt. Az osszuárium kétezer éves „rejtõzködése” a szakemberek számára viszont komoly bizonytalansági tényezõt jelent. „A ládika nem egy ásatás során került napfényre, s ez mindig felhõként fogja beárnyékolni eredetiségét” – véli McCarter.

Forrás: http://origo.hu/tudomany/tarsadalom/20021022azelso.html

::Nyomtatható változat::