Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az ökumenikus diákrendezvény résztvevői a Teológián

Nem mindennapi eseménynek adott otthont november 18-án, hétfőn az Evangélikus Hittudományi Egyetem. A Rákóczi Szövetség alapszervezete, a Thököly Evangélikus Kör játékos történelmi vetélkedőt szervezett református, evangélikus és baptista teológushallgatók részére.

A rendezvényen a nyolc, egyenként hatfős csapat a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint Trianon témájában mérhette össze tudását. A zsűri tagjai voltak dr. Pálmány Béla történész, az Ország-gyűlés Levéltárának igazgatója, illetve Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnöke. Több egyetemi oktató is megtisztelte a rendezvényt jelenlétével, így id. dr. Fabiny Tibor, dr. Fabiny Tamás, dr. Cserháti Sándor, dr. Szentpétery Péter evangélikus és dr. Balla Péter református teológiai tanár is. A Himnusz eléneklése után az egyetem nevében Bódi Emese tanárnő köszöntötte a versenyzőket.

Dr. Pálmány Béla történész nyitó előadásának fő témája a magyarság kapcsolatrendszereinek kiépülése volt: a kelet-európai 1989/90-es fordulatot követően számos olyan szervezet jött létre – köztük a Rákóczi Szövetség is –, amely többek között a határon túli magyarság támogatásának jelszavát tűzte zászlajára. Ezeknek a szervezetek köszönhető, hogy a diplomáciai kapcsolatokon és az állami érdekképviseleten túl a honi és a más országokban élő magyarság a civil szféra számtalan lehetőségét kihasználva rengeteg szállal kötődik egymáshoz.

Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnöke a szervezet munkájáról, feladatairól és eredményeiről szólt. Beszédében kiemelte: a szövetség célja – határokon innen és túl is – az, hogy az embereket az összmagyarságban való gondolkodásra késztesse.

A két előadást követően megkezdődhetett a versengés. A vetélkedő első feladataként a csapatoknak a Teológia épületében elrejtett borítékokra kellett rátalálniuk, melyek a csapatneveket tartalmazták (pl. Esze Tamás talpasai csapat, Gábor Áron rézágyúja csapat, Csíksomlyói búcsú zarándokai csapat stb.). A teológusok ezek megtalálása után gyurmából megmintázták, illetve lerajzolták csapatnevüket. A második feladattal már a „szakmai” rész következett, hiszen feladatlapok kérdéseire kellett választ adniuk a versenyzőknek, a lehető legrövidebb idő alatt. A feladatok között volt több vaktérképes is, amelyekben vármegyék, országgyűlések helyét kellett bejelölniük. Egy feladatlapon határon túli települések nevei voltak láthatóak, ha ezeket beírták Románia, Csehszlovákia, vagy a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság neve alá – aszerint, hogy melyik országhoz került a nevezett település –, egy-egy aradi vértanú neve állt össze a kezdőbetűkből. Az összesen 12 „versenyszám” zárásaként ismét egy mulatságos feladattal találták szembe magukat a teológusok. Csapatonként egy-egy fehér pólót és egy készlet temperát kaptak: egy csatából megjövő vitézt kellett a tempera segítségével „kimaszkírozniuk”. Az eredmény magáért beszélt: a folyosón sántikálva felvonuló magyar „katonák” igen mulatságos látványt nyújtottak. A zsűri ebben a versenyszámban nem tudott a rangsorról dönteni, így mindenki megkapta a maximális öt pontot, illetve két csapat a kivitelezés különlegessége miatt további egy-egy pluszponthoz jutott.

A verseny után szeretetvendégség következett. A gazdagon terített asztalok mellett a téma természetesen a verseny helyezettjeinek sorrendje volt. Nem kellett sokáig találgatni, hiszen a kiadós vacsorát követően a zsűrielnök ismertette a végeredményt. Eszerint első helyen a Rodostói kakukk csapat végzett, melynek evangélikus tagjai Keczkó Pál (V. évf.), Szabó Balázs (III. évf.), Lakatos Lilla (I. évf.) és Kósa Gergely (I. évf.) voltak. A nyolc csapat minden tagja könyvjutalmat kapott, az első három helyezett csapat ezenfelül további értékes ajándékokat is nyert.

Az eredményhirdetést követően tánc következett: Ambrus Mariann néptáncművész a Kárpát-medence magyar néptánckincséből válogatott és tanított be egy csokrot a kezdetben még bizonytalan lépésű, ám később már egyre szaporábban szökellő teológusoknak.

Este tíz órára már csak kevesen maradtak talpon, és a résztvevők elbúcsúztak egymástól. A rendezvény célja a nemes vetélkedésen kívül a közösségépítés volt, amely úgy hisszük, elérte célját, hiszen sok evangélikus, református és baptista teológushallgató barátkozott össze az est folyamán. Hálát adunk Urunknak, hogy a közeledés számos alkalmával ajándékoz meg bennünket, s hogy ezek közül egynek most az evangélikus Teológia adhatott otthont.

Szávay László

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::