3. szám – 2003/01/19
Napról napra |
Új nap - új kegyelem
„Énekelek az Úrnak, mert jót tett velem.” Zsolt 13,6b (1Kor 14,15; Jn 2,1–11; Róm 12,/4–8/9–16; Zsolt 107,1–22) Nincs annál nagyobb öröm, amikor lelkünk mélyéből fakad fel a vidám énekszó, mert szinte a bőrünkön ...
>>
|
Liturgikus sarok |
Evangélikus úrfelmutatás?
A Luther korában is használatos ősi liturgiának szerves része volt az úrfelmutatás (elevatio). A pap a szerzési igék elhangzása (consecratio) után a gyülekezetnek felmutatta Krisztus testét és vérét. Ez az ún. kis úrfelmutatás, amiben Luther teológiailag semmi kivetni valót sem látott, de – mint szükségtelen emberi hagyományt – mégis megszüntette. Később látva, hogy követői ebből hitelvi kérdést formálnak – az evangéliumi szabadságra hivatkozva –, újra gyakorolni kezdte. Szolgatársait azonban nem kényszerítette példája követésére, mivel úgy vélte, ez a hit számára közömbös (adiaforon) kérdés. A kis úrfelmutatást tervezett liturgiareformunk sem szándékozik újra bevezetni.
>>
|
Élő víz |
A tudatlanság ideje lejárt!?
A fenti kérdés (kijelentés?) nem más, mint egy új keletű tv-műsor címe. Az adás naponta fél órában próbál különböző fogalmakat, eseményeket, történéseket, ismeretlennek tűnő jelenségeket és még sok más kérdést megvilágítani, megmagyarázni, illetve olyan ismereteket nyújtani, melyekkel – a műsor szerint – az emberek nem biztos, hogy rendelkeznek.
>>
|
"Mit csinálsz...?"
Mit csinálsz?– nem mindig érint kellemesen minket ez a kérdés. Sokszor tiltakozunk ellene, hiszen számonkérés, felelősségre vonás bújik meg benne. Behatol a magánéletünkbe. Sokan mondják: „Senkinek a véleménye nem érdekel. Ez az én életem, testem, pénzem, időm, ami az enyém, és amivel azt teszem, amit akarok.”
>>
|
Tanmese
Élt egyszer egy öregember, aki egy kicsi faluban lakott. Bár szegény volt, mégis mindenki irigyelte gyönyörű fehér lova miatt. Még a király is megkívánta az öregember kincsét. Az emberek jó pénzt megadtak volna a paripáért, de gazdája mindig visszautasította:
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
A Fogság-levélről egy év után
Eltelt egy év azóta, hogy az egyházunk közéletét felbolydító, ugyanakkor a megújulást és a lutheri teológiához való visszatérést sürgető Fogság-levél végleges változata megszületett. Ennek apropójából január 9-én kerekasztal-beszélgetésre került sor a budapest-kelenföldi gyülekezet tanácstermében.
>>
|
Abelovától Zavadáig
A könyveknek megvan a maguk sorsa – tartja a latin mondás. Igaz ez Révész László (1914–1990) lelkész munkájával kapcsolatban is, aki kiváló szlovák nyelvtudására alapozva kezdett hozzá a „Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei 1784–1804” című anyag fordításához. A könyv a megye anyaegyházaiban és fíliáiban lelt lelkészi, rektori és tanítói díjlevelek (korabeli nevén hiványok) magyar nyelvű gyűjteménye. Az – egyebek mellett – egyház-, gazdaság- és iskolatörténeti, valamint néprajzi és nyelvészeti szempontból is fontos forrás mostantól fogva minden érdeklődő számára elérhető és olvasható. Az igényes kiadványt D. Szebik Imre elnök-püspök ajánlotta az érdeklődők figyelmébe január 17-én délután a budapesti Huszár Gál könyvesboltban.
>>
|
Főhajtás az áldozatokért
A málenkij robotként emlegetett kényszermunkára a bonyhádi német származású lakosság soraiból 217 fiút és lányt, férfit és aszszonyt hurcoltak el a második világháború után az akkor hatalmon lévők…
>>
|
Hajózni kell!
Szálljunk vízre valamennyien! Még választhatunk is a vízi járművek közül attól függően, hogy mit várunk az utunk során: nyaralást, munkát, fizikai erőkifejtést, kalandot, felfedezéseket. Sok mindent rejt magában az utazás. Mi történik azonban akkor, ha valamennyiünknek egy hajóba kell szállnunk, és ráadásul mindenkinek dolgoznia kell? Milyen feladatot vállalunk el? A fenti kérdések jegyében rendezték meg a pécsi gyülekezet presbiteri csendesnapját január 11-én, Bárdossy Tamás, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye felügyelője és zsinatunk nem lelkészi elnöke segítségével.
>>
|
Petőfi szellemi örökösei a Pilvaxban
Január 12-én este tartotta évi szokásos, vacsorával egybekötött irodalmi estjét a Pest-Budai Petőfi Egyesület a Pilvax kávéházban.
>>
|
Katonai tiszteletadás - istentisztelettel
A Vas megyei Sitke községben a rendszerváltás után egy parkot hoztak létre, amelyben a háború áldozatainak tiszteletére állítottak emlékművet. A doni áttörés évfordulóin katonai tiszteletadással és koszorúzással emlékeznek az elhunytakra. Ebben az évben január 12-én, a második magyar hadsereg megsemmisülésének 60. évfordulóján is elhelyezték az emlékezés virágait a különféle társadalmi szervezetek. Egyházunk részéről Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke hajtott fejet a hősök előtt. Ezt követően a helyi római katolikus templomban Márfi Gyula veszprémi érsek vezetésével szentmisén vett részt a megjelent gyülekezet. A megemlékezés szónokaként beszédet mondott Ódor Zoltán akadémikus – az emlékpark megálmodója, és az ünnepségek szervezője –, valamint Markó Péter, a Vas megyei közgyűlés elnöke.
>>
|
Keresztutak |
Kézművesnap ejtőernyővel
A gyülekezeti munkának több száz színtere lehet. Ezek egyike az, amikor hasznos és élvezetes szabadidős programokat szervezünk a gyerekeknek, hogy így is érezzék azt a szeretetet, ami egy keresztény közösségben feléjük árad. Fiedler Anikó és Tóth Kata – no meg a többi soltvadkerti cserkészvezető – egy ilyen délutánt varázsolt a helyi evangélikusok kulturális központjába, a Találkozás Házába.
>>
|
Karácsonyi ételosztás
A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az ünnepek alatt sem feledkezett meg szükséghelyzetbe került embertársairól. Budapesten a Béke tér mellett december 22-én és 23-án meleg étellel, teával, szaloncukorral fogadta a hajléktalanokat. A szeretetszolgálat munkájának hangulatáról – és egy ki-csivel többről – önkéntesünk számol be pár sorban.
>>
|
Új központ Kolozsvárott
Új központi épület átadására került sor Kolozsvár szívében, pontosabban az Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület Püspökségének udvarán, ahol a 2003. január 5-i istentisztelet után adták át az újonnan felépített ingatlant.
>>
|
Beiktatták Magyarország új prímás-érsekét
2003. január 11-én délelőtt az esztergomi székesegyházban II. János Pál pápa kinevezési bullájának (Mandatum Apostolicum) felolvasásával beiktatták hivatalába az esztergom–budapesti római katolikus főegyházmegye új érsekét. Erdő Péter székesfehérvári segédpüspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a történelemben elsőként alapított egyházmegye 82. főpásztoraként vehette át megbízatását.
>>
|
Erdő Péter
Erdő Péter a 82. az esztergomi érsekek, prímások sorában, s egyben a második – az 1616-ban kinevezett Pázmány Péter óta –, aki a Péter nevet viseli.
>>
|
Pravoszláv karácsony
A katolikus és a protestáns vallású emberek számára vízkeresztkor, január 6-án véget értek a karácsonyi ünnepek. Miközben megkezdődik a farsangi készülődés, az ortodox keresztények ilyenkor ünneplik a karácsonyt. Vajon hányan tudnak arról, hogy a Bács-Kiskunban néhány száz lelket számláló szerb kisebbség számára január 6-án volt szenteste?
>>
|
Ortodox rabbit avattak Budapesten
Köves Slomó személyében – több mint fél évszázad után – ismét ortodox rabbit avattak Magyarországon. A január 7-i, budapesti ünnepségen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök. (Az eseményt Medgyessy Péter miniszterelnök levélben üdvözölte.) A szertartást Mordecháj Elijáhu izraeli főrabbi vezette a VI. kerületi, Vasvári Pál utcai zsinagógában, ő írta alá a rendezvényen az új rabbi avatólevelét.
>>
|
Ortodox rabbit avattak Budapesten
Az ortodox helyes hitűt, óhitűt jelent, Magyarországon a konzervatív zsidó hitközségeket jelöli.
>>
|
Szüntelenül imádkozzatok!
„Ma nagyon nehéz megszólítani, elérni az embereket. Egyre kevesebben járnak gyülekezetbe, mennek el a vasárnapi istentiszteletre” – halljuk gyakran a sokak szájából elhangzó panaszt. A múlt hétvégén azonban – a hó és a téli hideg ellenére – több ezer, többségében tizen- és huszonéves fiatalt sikerült „megmozgatnia” az „Ez a nap!” Iroda munkatársainak azzal, hogy 24 órás dicsőítő alkalmat szerveztek a budapesti BSE Röplabdacsarnokba.
>>
|
Evangélikusok |
Hamarosan tető alá kerül a soproni nyugdíjasotthon
Szeptember 26-án helyezték el az alapkövét, és már állnak a falai annak a nyugdíjasotthonnak, amelyet a soproni gyülekezet épít a Kisfaludy és Gyóni Géza utcák találkozásánál.
>>
|
25 esztendeje hunyt el Kiss Jenő, az újszövetségi teológia professzora
A neves teológus 1889. július 1-jén született Szombathelyen.
>>
|
Emlékezz vissza az egész útra...
Kölcsén, a Petőfi által megénekelt Túr partján áll egy kis templom, egyházunk legkeletibb végvára, 100 km-es körzetben egyetlenegy evangélikus bástyaként. Ezen az őrhelyen szolgál rendíthetetlenül, 40 év óta egy lelkipásztor: Labossa László. Tevékenységének jellemzéséül két száraznak tűnő, mégis sokat mondó adat: az egyházközségben az elmúlt években mindig több a keresztelő, mint a temetés, és a 40 év alatt minden tanévben volt – az iskola falain belül – evangélikus hitoktatás!
>>
|
Köszöntjük a 80 éves Schéner Mihályt
Schéner Mihály a Békés megyei Medgyesegyházáról indult. Tanulmányait a békéscsabai evangélikus gimnáziumban, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Művészeti ismereteit külföldi tanulmányutakon egészítette ki. Több évtizedes munkásságát nehéz ...
>>
|
Tündöklő mesevilág
Képköltő és a lélek gyógyítója. Írók barátja s a gyermekeké, akiknek csodás Meseházat épített Békéscsabán: virágtündér, szőrös ördög, mézeskalács huszár, pettyes kakas, subás pásztor és vidám bohóc énekel a tiszteletére.
>>
|
Emlékezés egy halk szavú művészasszonyra
"Te benned bíztunk eleitől fogva..."
(Szenczi Molnár Albert: XLII. zsoltár)
>>
|
Gyülekezetiház-építés anno...
A második világháború utáni időszak nem csak a kommunista diktatúra előretörésének ideje volt Magyarországon. Az evangélikus gyülekezetekben egy ébredési mozgalom, s ezzel együtt komoly egyesületi élet, külső és belső építkezés is zajlott. Ahol megadatott a lehetőség, közösségi termeket is létesítettek a templomok mellé. Ezek a munkálatok csekély központi segélyből, inkább önerőből folytak. A következőkben kövessük nyomon a soltvadkerti evangélikusok erőfeszítéseit, ahogy az az idős egyháztagok visszaemlékezéseiből és a jegyzőkönyvekből elénk tárul.
>>
|
e-világ |
Hit és egészség
A fenti témacímmel rendezte meg az IHS Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete azt a tudományos konferenciát, amelyet január 11-én tartottak az egyetem Nagyvárad téri épületében.
>>
|
Azután végleg eltűnt...
Lapunkban röviden már megemlékeztünk a 60 évvel ezelőtti tragédiáról, mikor is a német követelésre keleti frontra kiküldött 2. magyar hadsereg – az 1943. január 12-i szovjet áttörést követően – súlyos veszteségeket szenvedett. Az évforduló napján megjelent számában katolikus testvérlapunk, az Új Ember is foglalkozott témával. Elmer István érdekfeszítő írásának részbeni másodközlését nem csupán az indokolja, hogy a múltidézésben evangélikus lelkész volt egyik beszélgetőtársa, de legalább annyira az a körülmény, hogy a 2 magyar hadsereg parancsnoka – Jány Gusztáv vezérezredes – maga is evangélikus volt.
>>
|
Keresztény szemmel |
Télesti gondolatok
Az elmúlt héten a hó állt a figyelem középpontjában. Egész Európában komoly menynyiségű csapadék hullott, sok problémát okozva ezzel a mindennapi, jól megszokott életben: megbénult a tömegközlekedés, a hegyi utak járhatatlanná váltak, és több megyében rendeltek el kényszerűségből tanítási szünetet – hogy csak a fontosabb nehézségeket említsem.
>>
|
A hét témája |
Himnusz minden időben
Szép gondolat volt, akárkié is az érdem, hogy Kölcsey Himnuszának születésnapját választotta a kultúra ünnepének. Abban a reményben tehette ezt, hogy a szívünknek legkedvesebb, az oly sokszor olvasott és énekelt Hymnus tovább mélyül jelentésében, és gazdagodik évszázadokon át sugárzó üzenetében.
>>
|
A Himnusz kérdéses soráról
A Himnuszt nemzeti imádságnak mondjuk. Istentiszteleteinken is énekeljük. Van gyülekezet, ahol minden vasárnap elhangzik. De nagy ünnepeinken mindenütt. Énekeink közé számítjuk a magyar himnuszt egyházunkban. Lehet a Himnuszt lélektelenül énekelni, nem figyelve oda a szöveg értelmére. De lehet „lélekben és igazságban” is énekelni, átérezve dallamát, átélve szövegét. Ez utóbbi esetben azonban sokan fennakadtak már utolsó mondatán: „Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt.”
>>
|
Hová visz ez az új év?
Lukács evangélista szerint Jézus, miután halottaiból feltámadt, nem akarta, hogy felismerjék. Nem akarta, mert nem test, hanem lélek által akart az ember fiának megmutatkozni. Ha tanításai, amelyeket az apostolok terjesztettek e világon, a lelkünkbe jutnak, meg fogjuk Őt látni.
>>
|
A többséget is meg kellene védeni
Az új esztendő is hozott meglepetést számomra. Ezt olvasva alighanem mindenkinek az áremelkedések jutnak az eszébe, de szerintem nem meglepő, hogy bizonyos élelmiszereknek, egyéb áruféleségeknek, fontos szolgáltatásoknak emelkedett vagy hamarosan emelkedni fog az ára. Inkább az lenne meglepő, ha egyszer ezek nélkül kezdenénk egy évet: nyilván el sem hinnénk, azt gondolnánk, még nem józanodtunk ki a nagy szilveszteri mulatozás után, s kótyagos fővel elmulasztottuk követni az ilyenkor esedékes fontos, zsebbe vágó bejelentéseket.
>>
|
Istenes versek gyűjteménye
Nem lehet igaz. A Magyar Nemzet 2003. január 11-i számának 15. oldalán olvastam a fenti címet a dilemma szó nélkül, melyet már én tettem hozzá ehhez a cikkhez. A rövidke, nyúlfarknyi tudósításból megtudjuk, hogy „hosszas vajúdás után, mindössze százhatvan (!) példányban jelent meg a … vaskos antológia, amely… magyarság- és istenes verseket tartalmaz irodalmunk kezdeteitől napjainkig”. Továbbá az is kiderül az ismertetőből, hogy a kiadvány oktatási céloknak is megfelelhetne. Időben (régmúlt és jelen), térben (Trianon valóságán innen és túl) ugyanis sokrétű, gazdag válogatást kínál a szerkesztő.
>>
|
Istenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
>>
|
Magyar Háromkirályok érkezése
Schéner Mihálynak az Evangélikus Élet számára készített rajza
>>
|
evél&levél |
Ösküi karácsony
Karácsony. E szó hallatán szinte kivétel nélkül mindenkinek melegség tölti el a szívét. Az óvodások és az iskolások izgalommal telve várják ezt az ünnepet. Azonban nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is hasonlóan éreznek.
>>
|
A közelmúlt krónikája |
"Amikor a vályogot vertük..."
„Amikor a vályogot vertük…” – így kezdődött az a gyülekezettörténeti „mesedélután”, amit egy decemberi napon tartottak a soltvadkerti evangélikusok. Az alkalom témája az 1948-ban készült gyülekezeti ház építésének története volt. A Starkné Koltai Margit és ifj. Káposzta Lajos által kezdeményezett kutatómunka a családi emlékek között indult, a gyülekezeti levéltárban folytatódott, és az emlékek közös felidézésével tetőzött.
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther idézet
"...Isten megtör és meggátol minden gonosz szándékot és akaratot, mely nem engedi Isten nevét megszentelni, és országát hozzánk jönni. Ilyen az ördögnek, a világnak és testünknek akarata. Ellenben megerősít, és szilárdan megtart minket igéjében és a hitben életünk végéig. Ez az Ő kegyelmes és jó akarata."
Luther Márton: Kis káté (Prőhle Károly fordítása)
>>
|
A vasárnap igéje |
Nagyobb Salamonnál
Három alapvető üzenetet hordoz ez a legkevesebb háromezer éves igeszakasz. Minden további mondanivalója valamilyen módon e három gondolat valamelyikéhez csatlakozik.
>>
|