Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Erdõ Péter a 82. az esztergomi érsekek, prímások sorában, s egyben a második – az 1616-ban kinevezett Pázmány Péter óta –, aki a Péter nevet viseli.

Az Esztergom–Budapesti Fõegyházmegye tájékoztatása szerint az új esztergom–bu-dapesti érsek címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülõ Szûz Mária látható a gyermek Jézussal. (Ez a Magyarok Nagyasszonyának õsi ábrázolása az esztergomi kódexben.)

Történeti írások szerint II. Szilveszter pápa 1001. április 4-én, húsvét napján a ravennai bazilikában engedélyezte ünnepélyes aláírásával Szent Istvánnak a magyarországi püspökségek megszervezését.

Elsõként az Esztergomi Érsekséget alapították meg; az ország prímásaként az esztergomi érsek állt a magyar egyház hierarchiájának élén. Annak idején a király után az esztergomi érsek volt a második legmagasabb közjogi méltóság.

1252-ben Báncha nembeli István volt az elsõ esztergomi érsek, aki elnyerte a bíborosi címet. 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, és az érsekség Nagyszombatra költözött.

Rudnay Sándor prímás 1820-ban elrendelte a fõkáptalan visszatérését Nagyszombat városából az õsi székhelyre, ahová késõbb az érsek is visszatért.

1993-ban Budapest teljes közigazgatási területét – Csepel kivételével – a fõegyházmegyéhez csatolták. Ekkor vette fel nevébe az esztergomi mellé a budapesti megjelölést (Esztergom–Budapesti Fõegyházmegye), és központja ezzel egyidejûleg a fõvárosba költözött.

Erdõ Péter 1952. június 25-én született Budapesten vallásos katolikus családban. Apja jogász volt, de évtizedeken át nem gyakorolhatta hivatását. A pesti piarista gimnázium elvégzése után kezdetben az Esztergomi Papnevelõ Intézetben, majd a Budapesti Központi Szemináriumban készült a papi hivatásra. 1975. június 18-án szentelték pappá Budapesten. Ezután Dorogon volt lelkipásztor (káplán), s ez idõ alatt doktorált teológiából a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1977-tõl 1980-ig a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként Rómában egyházjogot tanult a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol kánonjogból szerzett doktori fokozatot.

Rómából hazatérve az Esztergomi Érseki Papnevelõ Intézetben kezdett el tanítani. 1986-tól a római Gergely (Gregoriana) Egyetemen a kánonjog vendégprofesszora. Két évig csak Rómában tanított, majd 1988 õszén a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Kánonjogi Tanszékének vezetõje lett, de folytatta a római oktatást is. 1997-ben kinevezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, majd a következõ évben az intézmény rektorává. Nagy érdeme volt a katolikus egyetem megszervezésében, jogállásának intézésében és a stabilitás megteremtésében.

II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi-i címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdõ Pétert a katolikus egyházfõ 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában.

II. János Pál pápa – az új prímás kijelölését megelõzõen – 2002. december 7-én elfogadta a 75. életévét betöltött, ezért nyugdíjba vonuló Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek lemondását, s utódául Erdõ Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom–Budapesti Fõegyházmegye élére. Az esztergom–budapesti érseki cím elnyerésével Erdõ Péter lett Magyarország prímása. Várhatóan 2003. június 29-én Rómában veheti át a pápától az érseki palliumot, e méltóság szimbólumát.

(MTI)

::Nyomtatható változat::