Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Évtizedek óta ősszel tartjuk az országos diakóniai konferenciát. Kezdetben, amíg kevesebb létesítményünk volt, egy-egy szeretetotthon hívta meg a diakóniai intézmények vezetőit, lelkészeit, az egyházmegyék diakóniai felelőseit. Az elmúlt tíz esztendőben azonban olyan mérvű fejlődés indult meg a diakónia területén, mely kihatott az éves találkozók szervezésére is. Néhány éve így a Révfülöpi Oktatási Központ ad helyet a szakemberek szokásos eszmecseréjének, melyre ebben az esztendőben október 20–22. között került sor.

Az alapkérdés mindig – így ebben az esztendőben is – diakóniai szolgálatunk erősítése, elmélyítése és az ezzel kapcsolatos kérdések megbeszélése. Ezekhez persze szorosan hozzátartozik a hitbeli erősítés szándéka is. Konferenciánk éppen ezért mindennap áhítattal kezdődött és fejeződött be. Kedd este úrvacsorai közösség részesei is lehettünk.

Az első előadást Gáncs Péter püspök tartotta, melyet élénk megbeszélés követett. A Déli Egyházkerület vezetője a missziói parancs alapján arról szólt, hogy Jézus követésében nem lehet szétválasztani a missziót és a diakóniát, és mindig probléma származik abból, ha csak az egyikre kerül a hangsúly.

Kedd délelőtt két tanulságos és érdekfeszítő előterjesztést hallgathattunk meg. Először dr. Nagy Zoltán professzor, főigazgató főorvos beszélt a „terápiás közösség” szükségességéről, majd felajánlotta, hogy az egyházi szakemberek számára is szívesen szervezne csoportterápiás közösséget. Ezt követően dr. Cserháti Péter orvos számolt be a fogyatékosok közt végzett szolgálatáról, illetve a tervezett evangélikus kórház megvalósításának nehézségeiről és reményeiről tájékoztatta a jelenlévőket. Annak a reményének is hangot adott, hogy belátható időn belül megvalósulhat a kórház terve, mely egyúttal a diakóniai intézményeknek is jelentős segítséget tud majd nyújtani. Ugyanezen nap délutánján D. Szebik Imre püspök a diakóniai szolgálat alapjáról, céljáról, módjáról, folyamatosságáról és fontosságáról szólt az egybegyűltekhez.

Szerdán reggel Káposzta Lajos esperes „Lesz-e szükség diakóniára?” című előadása – illetve éles kérdésfelvetése – szinte összefoglalta az előző napok témáját. Ezt követően dr. Kovács Ibolya „Van-e, lesz-e szociális háló?” címmel tartott tájékoztatást. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium főosztályvezetője referátumában ígéretet tett arra, hogy a következő évben az intézményeknek nyújtott normatív támogatás változatlan marad.

A konferencia „legizgalmasabb” kérdése Kendeh Györgyné előterjesztésében került a résztvevők elé. Egyházunk Gazdasági és Pénzügyi Osztályának munkatársa az aktuális anyagi kérdésekről és a pontos adminisztráció szükségességéről szólt a jelenlévőkhöz. Egy biztosnak látszik: gazdasági szempontból nem a 2004. év lesz a legnyugodtabb. (Mindenesetre jó volt hallani, hiszen intézményeink így jobban fel tudnak készülni a jövőre.)

Érdekesek és hasznosak voltak az egyes intézmények beszámolói is. Az örömök, gondok meghallgatása mellett megemlékezhettünk azokról is, akik régóta nagy hűséggel és szeretettel végzik a diakóniai szolgálatot egyházunkban (Bozorády Zoltán esperes például 25 éve tevékenykedik e területen).

Jó volt együtt lenni, együtt tanulni, együtt nevetni és egymással meghitten is beszélgetni. Adja Isten, hogy a konferencián hallottak, tanultak a hétköznapi munkánk során jó gyümölcsöt teremjenek.

Kendeh György

Regionális hozzárendelés:

::Nyomtatható változat::