A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

"Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva." (Lk 12,35) Egy évvel ezelőtt adták át a nagytarcsai temetőben a ravatalozó elé felállított hatalmas tetőszerkezetet. Mint a falu akkori polgármestere, én adhattam át az elkészült építményt, mely engem egy pályaudvar előcsarnokára emlékeztetett. Az ott lévők közül talán többen megdöbbentek, mikor beszédemet úgy kezdtem, hogy átadom Nagytarcsa „főpályaudvarát”.

Az egyházi esztendő végén, a halottak napja után és az adventi idő kezdetén örök élet vasárnapjának igéje újra erre a kissé talán szokatlanul megfogalmazott, végtisztességet adó helyre terelte gondolataimat. Természetesen majd’ minden településnek van ilyen „főpályaudvara”, ahová az utazót ugyan kikísérjük, el is búcsúzunk tőle, ám tudjuk: ő ide már többé sohasem jön vissza. Talán sokszor elkísértük őt élete egyes állomásaira, arról is értesültünk, hogy hova és hogyan érkezett meg, vártunk is rá, amikor visszajött. Most viszont tudjuk, hogy végleg el kell válnunk. Erre a pályaudvarra hiába jönnénk ki visszavárni szerettünket, mert itt nincs érkezési oldal.

Ennek a helynek van még egy különlegessége: minden halandót kikísérnek ide, és senki sem kerülheti el, hogy ne szálljon föl az innen induló vonatok valamelyikére. A jegyét megváltották, az első osztályra szól, csak időben el kell azt fogadni.

Mert innen csak két szerelvény indul tovább. Az egyik pazarul berendezett, panorámás, első osztályú, minden kényelmet biztosító, biztos megérkezést garantáló. Erre a szerelvényre azok szállnak fel, akik elfogadták az előre megváltott jegyet. Kölcsönösen ismerik egymást a mozdonyvezetővel, a derekukat felövezve, lámpásukat meggyújtva várták az indulást.

A másikra azok szállnak, akik nem készültek fel idejében erre az utazásra, akik nem vettek tudomást erről a kötelező, elkerülhetetlen útról, vagy nem fogadták el időben a megváltott jegyet. Ők ezzel a vonattal a bizonytalan, végeláthatatlan, vég nélküli szenvedésbe utaznak.

A nagy útra mindig készen kell állni, hogy ne érjen minket teljesen váratlanul. Míg életünk folyamán ide-oda utazgatunk, van időnk arra, hogy összecsomagoljunk és felkészüljünk. Döntsd el, melyik szerelvényt választod – míg van rá lehetőséged, míg a vonatod el nem indul a főpályaudvarról.

Győri Péter Dániel

::Nyomtatható változat::