Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Sokféle hit van. Sokan elhiszik, hogy Jézus valóban itt járt, tanított, gyógyított a földön, sőt azt is, hogy meghalt a kereszten. De a döntő üzenetet, azt, hogy ő feltámadt, és ma is él, már jóval kevesebben vallják.

Jársz templomba? Jó. Van Bibliád? Jó. Szeretsz a templomban énekelni? Jó. De tudod-e, hogy Jézus él, és velünk van? Erőt, békességet, örömöt csak az adhat, ha tudom, hogy Jézus feltámadt és él.

A húsvét üzenete először az üres sírnál hangzott el. Az angyalok így szóltak az asszonyokhoz: "Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt." (Mt 28,5-6) Ez a húsvéti jó hír áll leginkább a hitetlenség kereszttüzében. Ezt támadják, gúnyolják, csúfolják sokan. Amikor Jairus lánya beteg lett, és haldoklott, a ház köré odagyülekeztek a szomszédok is. Tudták, hogy Jairus Jézust hívta segítségül. Együtt sírtak vele, amikor a lány meghalt, de amikor Jézus azt mondta, valójában csak alszik, kitört a gúnyos nevetés, a káröröm: Mit akarsz, Jairus? Hiszen a lányod meghalt! Mire mégy Jézussal?

Aki elfogadja Urának és Megváltójának az élő Jézust, és elindul a hit útján a hétköznapokban, az egyre jobban átéli, és örömmel tapasztalja, hogy Jézus élő valóság. Amikor Jób bajba került, vagyona elveszett, gyermekei meghaltak, felesége elfordult tőle, és barátai is kíméletlenül vádolták, csúfolták, ő kitartott a hitben. Rendületlenül vallotta: "Tudom, hogy az én megváltóm él." (Jób 19,25)

Ma is minden ezzel kezdődik: hiszem, elfogadom, hogy ő él. Számomra ő nem csupán a múlt egyik nagy alakja, nem csak példakép. Nem a tanításában hiszek, nem is a parancsaiban, hanem abban, hogy él, és "velem vándorol utamon", mostani bajaimban, gondjaimban mellettem áll, hallja imáimat, és válaszol.

Jézus él - ez nem frázis, és nem dogma. Ő nemcsak az "égben" él, hanem itt, a földön akarja életemet uralma alá vonni. Számára nincsen kicsi vagy nagy ügy, betegség, szegénység. A fájdalom sem idegen neki, hiszen emberré lett, hordozta emberi sorsunkat, és meg tud indulni gyarlóságainkon.

Nyugtalan világunkban sokszor halljuk: minden bizonytalanná vált körülöttünk és sokszor bennünk is. Elveszítjük fogódzóinkat. Értékválságban élünk, hiszen nemcsak a divatjamúlt bútorokat, az elavult autókat "illik" lecserélni, hanem a maradandó értékeket is. A család, a házasság egyre kevésbé jelent kapaszkodót, biztos menedéket.

Ebbe a bizonytalan és nyugtalan - mondhatnánk: beteg - világunkba hasít bele a gyógyító evangélium: Jézus él! Feltámadt!

Legyen az idei húsvétunk arról emlékezetes, hogy a mulandó ünnepi "láz" után maradandó fogódzót találtunk az élő Jézusban, aki kétezer év óta tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Gáncs Aladár

::Nyomtatható változat::