A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Már több mint kétszázezren látták hazánkban Mel Gibson A passió című filmjét. Az alkotás a március 25-i bemutatót követően öt nap alatt érte el a százezres nézőszámot. Hazai forgalmazójától származó információnk szerint "a produkció" más amerikai sikerfilmekhez képest jobban tartja a pozícióit, s ez arra utal, hogy az érdeklődés húsvét környékén is tartós marad iránta.

Aki nem látta, nagy valószínűséggel az is találkozott már a filmmel kapcsolatos véleményekkel. Az Evangélikus Élet az elsők között (még az országos bemutatót megelőzően) foglalkozott érdemben az alkotással (a március 14-i számban), de már akkor elhatároztuk, hogy "ünneplapunkban" is visszatérünk rá.

Az alábbiakban lelkészek és laikus EvÉlet-olvasók véleményéből nyújtunk át egy csokrot, feltételezve: nem a véleménygyűjtéssel megbízott munkatárs, Gazdag Zsuzsanna tehet arról, hogy a csokor nem "tarkább"...

• A szerk.

A filmet Isten egyik eszközének tekintem, hiteles és megrázó alkotásnak tartom. A mai ember inkább vizuális gondolkodású, a képek sokkalta jobban hatnak rá, mint az olvasott szöveg. Valószínűleg ezért történhetett, hogy A passió még inkább tudatosította bennem, mit vállalt, mennyit szenvedett értünk Jézus.

Veres Ferencné könyvtáros (37), Csömör

Mel Gibson filmjével kapcsolatban az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy ha valamilyen csoda folytán valaki az eredeti eseményekről készített filmet vetítené le nekünk - anélkül, hogy tudnánk, az eredetivel van dolgunk -, valószínűleg az sem tetszene mindenkinek. (Lehet, hogy nekem sem!) Ennek az oka pedig az - miként mások is megfogalmazták már -, hogy mindannyiunkban él egy Jézus-kép, egy passiókép. Ha ezzel ellenkezik, vagy ettől eltér az, amellyel találkozunk, ellenérzést vált ki belőlünk. Az elénk vetített film Mel Gibson Jézus-képe. Lesz olyan néző, akinek a Jézus-képével ellenkezik; lesz, akiével egyezik; s lehet, hogy olyan is lesz, akit elgondolkoztat - vagy éppen Krisztus-hitre juttat. Ha csak egy emberrel is megtörténik ez a csoda, akkor már megérte!

Hanvay László lelkész (41), Győrújbarát

Szerintem a film fantasztikus! Több minden is nagyon tetszett benne, például az, hogy a rendező az eredeti nyelvekhez nyúlt vissza. Ami a vért és a kegyetlenséget illeti, arról az a véleményem, hogy nem látható benne több, mint egy "átlagos" akciófilmben. A passió hűen ábrázolja a keresztre feszítéssel járó szenvedést.

Kulcsár Zsuzsanna segédlelkész (27), Balassagyarmat

A passiót úgy fogom fel, mint Mel Gibson prédikációját. Nagy szükség van ma erre a filmre, amely szakmailag is hallatlanul profi (ez a kereszténység ügyét tekintve sem mellékes). Felmerülhet a kérdés: hogyan bír ki ennyi szenvedést a filmbéli Jézus? Ennek kapcsán számomra abban is üzenet rejlik, hogy az isteni szeretet átlagon felüli erőt adhat valakinek. Érdekes, hogy a film Máriát szintén erősnek mutatja, olyasvalakinek, aki érti, mi történik, és mintegy együtt szenved fiával. Az antiszemitizmus vádja véleményem szerint alaptalan, hiszen Jézus a főpapért és a többi ellenségéért is imádkozik.

Szeverényi János orsz. missziói lelkész (45), Budapest

Megtekintése előtt sok véleményt hallottam a filmről, így nem érintettek sokkolóan a brutális jelenetek. Túl sok volt a vér, ugyanakkor kevésszer hivatkoztak Jézus tanításaira. Ezt a rengeteg kínzást csakis emberfölötti erővel lehetett kibírni. Véleményem szerint több utalás lehetett volna Jézus küldetésére, és a feltámadás ténye is lehetett volna hangsúlyosabb.

Horváth Csaba vegyészmérnök (60), Nyíregyháza

Számomra A passió egy bibliás katolikus ember sokkoló, megrendítő, ugyanakkor lírai vallomása. A kortörténeti hűségből számomra e film első fele adta a legtöbbet. A második részről úgy gondolom, hogy az a katolikus kálvária stációi szerint jeleníti meg az eseményeket. Összességében az alkotás az evangéliumok szikár közléseit nagyon is hihető módon egészíti ki. A brutális jelenetekre fel voltam készülve, de azért Jézus "túl sokat" szenved. A film beleesik abba a csapdába, hogy Krisztus szenvedését azzal próbálja meg különlegessé tenni, mintha ő egy "átlagos" keresztre feszítettnél többet szenvedett volna.

Ifj. Cserháti Sándor lelkész (40), Szeged

Úgy gondolom, hogy a filmmel szemben megfogalmazott minden vád igaztalannak bizonyult, és szertefoszlott. Aki előítéletektől mentesen, nyitott szívvel nézi végig A passiót, és nem csak a véres jelenetekre koncentrál, az megértheti, hogy a film nem gyűlöletet gerjeszt, hanem éppen ellenkezőleg: a mérhetetlen testi és lelki fájdalom mellett is megőrzött szeretetnek állít emléket. Annak a szeretetnek és annak a krisztusi fénynek, amely erősebb, mint a sötétség, és amely győzelmet arat a gonosz erői és a halál felett. Nincs értelme félni a filmtől, és nem kell félni a gondolkodástól...

Németh Róbert köztisztviselő (27), Zalaegerszeg

Fel voltam készülve arra, hogy igencsak véres alkotást látok majd. Ám a film sokkalta kevésbé véres annál, mint vártam, és amit más filmekben megszoktunk. Brutálisnak lehet nevezni a római katonákat, akik valóban elállatiasodva viselkednek. Magamat, a magam kegyetlenségeit és gonoszságát kellett meglátnom bennük - és az egész emberiségét. A film számomra azt mutatta meg, milyen is az ember fia, és milyen az Emberfia!

Szakács Tamás lelkész (36), Felsőpetény

Nem is találom a megfelelő jelzőt az érzéseim kifejezésére. Sokkoló, megdöbbentő, megrázó élmény volt. Teljesen a hatása alá kerültem, és most is a hatása alatt vagyok, ha rágondolok. Kedvesemmel és barátaimmal együtt nekünk hatalmas Isten-élményt jelentett a film. Talán most döbbentem rá életemben először igazán arra, hogy milyen hatalmas áldozatot hozott értem passiójával Jézus Krisztus, hogy mekkora szenvedésbe, embertelen fájdalomba taszítottam bűneimmel.

Bánki András közgazdász (25), Pécs

Az ausztrál–amerikai filmrendező, Mel Gibson alkotása mély keresztény hitből született. Saját vallomása szerint élete krízishelyzetbe került, lelke üressé vált, ezért olyan feladatot keresett, amely tartást, tartalmat, célt adott számára. A 21. század filmvilágának módszereivel – amelyek némelyeknek olykor horrorisztikusnak tűnnek – kívánta megszólítani az akciófilmeken felnőtt nemzedéket, hogy Jézus szenvedésén, megaláztatásán és megcsúfolásán keresztül önvizsgálatra késztető, megrázó élményt és – ha Isten is úgy akarja – hitet ajándékozzon nekik. A rendezőt igazi missziói szándék vezette. Minden más indíték félremagyarázás. Méltán bizonyítják ezt azok a megindítóan szép jelenetek, amelyek oldják a film naturalizmusát. A kiváló színészek az események sorozatával belülről azonosuló játékkal teszik művészileg is értékessé az alkotást. Aki nem riad vissza Jézus megverettetésének véres ábrázolásától és a római katonák brutális magatartásától, annak szívből ajánlom A passió megtekintését. Én magam eddig kétszer láttam.

Szebik Imre elnök-püspök (65)

::Nyomtatható változat::