Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Egy médiaiskolában nem kapnék kitüntetést ezért a címért, hiszen a jó cím világos, érthető, és mindenki tudja belőle, miről van szó. Ez a cím azonban nem egyértelmű, hiszen ki hallott már munka-istentiszteletről? Evangélikus liturgiánk jól ismeri a vasárnapi, mindennapi, passiói és ünnepi istentiszteleti rendeket, de ki hallott már a munka-istentisztelet liturgiájáról?

Én négyévesen vettem részt először ilyen istentiszteleten, amikor Blatniczky Jenő bácsi még 1977-ben egybehívta a cinkotai gyülekezet tagjait, hogy készítsék el a járdát a templom körül. A hívek munkásruhát öltöttek, megfogták a vödröket, kézbe vették a lapátokat, gereblyéket, és elindultak – istentiszteletre. Édesapám kézen fogott, és engem is elvitt erre az alkalomra. Kicsiny gyermekként kis lapátommal mértem a cementet, míg mellettem az idős lelkész bácsi gereblyézte a friss betont. Jenő bácsi biztosan tudta, hogy istentiszteleten van, én azonban ebből még semmit sem értettem akkor.

Azóta lelkész lettem én is, és az elmúlt héten Hódmezővásárhelyen felelevenítettük ezt a különleges istentiszteleti formát. Ünnepi istentiszteletre készülve összefogott a gyülekezet, és közösen építettünk, bontottunk, javítottunk és festettünk. A legfiatalabb munkás tizenhárom éves, a legidősebb nyolcvanesztendős volt, de eltűntek a határok közöttük.

Miért istentisztelet számomra, ha egy gyülekezet tagjai együtt dolgoznak a templomban, a gyülekezeti teremben vagy a parókián, és közben közösen esznek meg egy finom paprikás krumplit? Azért, mert ilyenkor nem a szavak, hanem a tettek prédikálnak. Prédikál a betont keverő vagy talicskát toló kéz, prédikál a kalapáló idős testvér és az ajtót festő fiatal. Ünnep az ilyen nap, mert emberek dolgoznak együtt Isten dicsőségére és a gyülekezet javára.

Hála Istennek, sok gyülekezet anyagi körülményei javultak az utóbbi években, mégse bízzunk mindent vállalkozókra, mert közben elveszítünk valami fontosat. A munka-istentisztelet közösségteremtő alkalom, melynek során új testvéri szálak szövődnek. A munka-istentisztelet után a gyülekezet tagjai jobban a sajátjuknak fogják érezni a templomot és az épületeket, mert azokban benne lesz az ő kezük munkája is.

Gyülekezet és lelkész ne szégyelljen együtt szolgálni lapáttal a kézben, mert ilyenkor is Isten dicsőségére munkálkodunk!

Deák László

::Nyomtatható változat::