Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 48
- Heti útravaló
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Heti útravaló
Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas. (Zak 9,9)
Advent első hetében az Útmutató reggeli igéi a Király eljövetelét adják hírül, aki a bűn sötétségéből a szeretet fényébe, az ő világosságába vezeti népét. Advent négy hete az Úr négy eljöveteléről tanít. A nagyhét és advent közös nyitánya Jézus jeruzsálemi bevonulása, amely új kezdetet jelez, és megtérésre hív. Ebben teljesedett be a próféta vezérigénkben olvasható jövendölése a szelíd és alázatos, szamárcsikó hátán érkező, békességet hirdető Messiás-királyról, aki egyben Isten szenvedő szolgája is. Mi is így köszönthetjük: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében!” (Mt 21,9) S kérhetjük: ó segíts, ments meg, üdvözíts! Mit jelent számunkra az Úr eljövetele? Őbenne élve, Krisztust magunkra öltve betölthetjük a törvényt: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Róm 13,9); mert ő lett a királyunk, „amikor hívőkké lettünk”! S ez az igazi célja az ő személyes adventjének Péter szerint is: „Őt szeretitek, (…) őbenne hisztek, (…) dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.” (1Pt 1,8–9) András apostol, a „férfias” vértanú névnapján emlékezhetünk azokra a napokra, amikor sok, szenvedéssel teljes küzdelmet állott ki, gyalázták és gyötörték, megszégyenítették hitéért. De András úgy érezte, nem méltó arra, hogy úgy haljon meg, mint Mestere, ezért ferdén állított keresztre feszítették őt. Ma is láthatjuk minden vasúti átjárónál a róla elnevezett andráskereszteket; ezek emlékeztessenek arra, hogy állhatatosságra van szükségünk Isten akaratának cselekvéséhez, és bátorítsanak: „…legyetek férfiak, legyetek erősek!” (1Kor 16,13) Hozzá hasonlóan „mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, (…) hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (Zsid 10,39). Pál ezt tanácsolja: „Erősödjetek meg minden erővel az ő (Isten) dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre.” (Kol 1,11) A sötétség hatalmából a szentek közösségébe, a világosságba jutott keresztények számára a megváltás nemcsak bocsánat a múltra, hanem az új élet lehetősége is a jövőre nézve. Az elnyert üdvbizonyosság pedig e földön szent életre kötelezi a világosság és a nappal fiait. „Vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét.” Így felkészülten várhatjuk Krisztus második eljövetelét, „hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által, (…) hogy vele együtt éljünk” (1Thessz 5,8–10). A Király uralkodásának jelvényei: a tövisből font korona, a nádszál jogar és a bíborszínű, ócska katonaköpeny. Megcsúfolói, a pogány katonák – bár gúnyolódva – az igazságot mondták ki: „Üdvözlégy, zsidók királya!” (Mt 27,29) Az az ember tragédiája, hogy mégsem ismeri fel benne Isten Fiát! Jézus panaszában másodszor hangzik el ez az üdvözlés: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mt 23,39); de ez már a második adventjére utal. Eljövetele örömhír, mert „kik eltévedtek az úton, / Azokért jöttél, Jézusom” (EÉ 415,4).
Garai András
::Nyomtatható változat::
|