A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Az ÉgÍgérő kórus

Lassan hagyománnyá válik, hogy az ökumenikus imahét országos záró alkalmaként ifjúsági istentiszteletet tartanak a Lágymányosi Ökumenikus Központ templomában. A különböző felekezetek fiataljai idén is közös együttléten adtak hálát Urunknak, minden ember teremtőjének.

Nem annyira ünnepélyes, nem annyira „hivatalos”, nem annyira díszes – röviden így lehetne jellemezni az ökumenikus imahét záróakkordjaként tartott ifjúsági istentiszteletet. A modern templomhoz és a fiatalos lendülethez tökéletesen illett a gyakran felcsendülő muzsika is. A Pozsonyi úti református ifjúsági énekkart és az ÉgÍgérő gospelkórust hallgatva egyszerűen lehetetlen volt egy helyben maradni: hamarosan ütemre mozdultak a kezek és a lábak...

A közös éneklés és imádkozás, Isten igéjének hallgatása, a baráti gesztusok, mosolyok mindennél jobban meggyőzik az ökumené eredményességét, értelmét firtatókat arról, hogy a különböző felekezeti háttérből érkező fiatalok jól érzik magukat egymás társaságában. Megvan bennük a nyitottság és a kíváncsiság, amelynek köszönhetően percek alatt oldódnak a feszültségek, ellentétek. Ez az a nemzedék, amely minden bizonnyal sokat fog tudni tenni a keresztény egység megteremtéséért.

Dr. Pákozdi István római katolikus egyetemi lelkész egy életbe vágóan fontos kérdéssel kezdte igehirdetését: szerteágazó tevékenységük mellett az egyházaknak marad-e idejük a megtérésre? A megtérés az alap és a középpont, ahová minden kereszténynek el kell jutnia. Ha az egyházak saját megtérésükkel és nem más felekezetek hibáival foglalkoznának, akkor az Úr mintegy „véletlenül” elvégezné azt a csodálatos munkát, melynek eredményeként Jézus Krisztus követői újra egymásra találnának.

Ódor Balázs református ifjúsági referens prédikációjában hangsúlyozta: nekünk, keresztényeknek arra kellene koncentrálnunk, ami összeköt bennünket, és nem arra, ami elválaszt minket egymástól.

Az istentisztelet – amelyen képviseltette magát az ortodox, a görög katolikus, a baptista, a metodista és az anglikán egyház is – reménység szerint ismét egy újabb, egymás felé megtett lépés volt az ökumené sokszor akadályokkal tűzdelt útján.

Szabó Szilárd

::Nyomtatható változat::