A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

"A Nógrád megyei Rétságon január 25-én, vasárnap délután került sor az ökumenikus imahét záró rendezvényére. A római katolikus templomban tartott istentiszteleten Bencsik Tibor rétsági plébános, Molnár Zsigmond balassagyarmati református lelkipásztor, valamint D. Szebik Imre elnök-püspök és Németh Zoltán helyi evangélikus lelkész szolgált." Talán valahogy így kezdődne a rétsági ökumenikus alkalomról hírt adó, csupán a tényekre szorítkozó tudósítás. Az Isten dicséretébe bekapcsolódott hívő azonban a tényeken túli világ részese is...

Arcok, színek illatokkal, dallamokkal vegyes emléke fonódik össze az igék és fohászok melengető erejével. Testvérek ülnek szorosan egymás mellett az 1700-as években emelt, meglepően puritán templomban, mint az atya fiai a családi asztalnál. Az ökumenikus istentiszteletek spirituális élménye a testvéri szeretet mellett az a felemelő érzés, hogy Jézus imája meghallgattatott, és valóban együtt állunk az Atya színe előtt.

Igaz a 133. zsoltár szava: "Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor." Oda, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Oda, ahol a közös apostoli hit nem merül ki évi néhány, udvariasságból megtartott ökumenikus alkalomban, hanem arra indít, hogy a hétköznapokban közösen álljunk ki a keresztény értékek mellett, és örvendezzünk afelett, hogy az egy lélek és az egy keresztség alatt Isten országának polgárai vagyunk.

A Rétságon megrendezett záró istentisztelet valójában a 2004. esztendő ökumenikus nyitánya. Azt üzeni: római, genfi, wittenbergi keresztények együtt vagyunk felelősek azért, hogy az új évben tovább mélyül-e az ökumenikus egység. Hogy megértjük-e: Isten akaratának betöltése, a hiteles és misszionáló kereszténység terjedése éppen ebben az egységben rejlik.

Yakab

::Nyomtatható változat::