e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Németországban rövid idő alatt hozzászoktam ahhoz, hogy a szemetet különválogatva gyűjtsem, s az utcán elhelyezett konténerekbe helyezzem. Hittem abban, hogy újrahasznosításra kerül, és nem lesz az általam vásárolt csomagolóanyagokból dioxin, pernye vagy lerakott szemét. Hazatérve nem tudtam megszabadulni ettől a szokástól; inkább a társasház padlásán gyűjtögettem három évig a különválogatott szemetet, mint hogy a vegyes, kommunális gyűjtőbe tegyem. Bíztam benne, hogy egyszer majd itthon is elindul ez a gyakorlat, s ha más nem, hát majd mi elkezdjük…

Megszületett a Rügyecskék Alapítvány és vele együtt a lehetőség, hogy német önkénteseket fogadjunk. Kétkezi segítségük ígéretével már megvalósíthatóbbnak tűnt a szelektív hulladékgyűjtés a kistarcsai lakótelepen, így pályázatok írásába kezdtünk, és felkutattuk a közeli hulladékátvevőket. Minden hulladékfajtára – a veszélyes hulladék kivételével, melyet viszont ingyen elszállítanak – sikerült olyan átvevőt találni, amelyik fizet a különválogatott hulladékért. A lakosságot közös faültetéssel igyekeztük megnyerni az ügynek; 2000-ben nyolcvannégy fát ültettünk el a lakótelepen és a szomszédos iskola, óvoda területén a lakók, illetve a gyerekek segítségével.

Hosszas előkészítő, szervezőmunka és rengeteg befektetett önkéntes munkaóra árán sikerült megnyitnunk a szelektív hulladékgyűjtő udvart 2002. április 19-én Kistarcsán. A színvonalas programokban bővelkedő megnyitót követően a lakosok egy színes, rajzos kiadványt kaptak, amely részletesen elmagyarázza, hogy mi a jelentősége a hulladékszelektálásnak, és kifejti a válogatás helyes módját. A jelenlévők olyan kisméretű, háromrekeszes szemeteskukát is rendelhettek, amely befér a lakótelepi házak mosogatója alá. Körülbelül ötvenen éltek ezzel a lehetőséggel.

A hulladékudvar, mely minisztériumi és önkormányzati támogatással jött létre, jelenleg tizennégy gyűjtőedénynek biztosít helyet. Ezekben papír (vegyes papír és hullámkarton), fém (vas és alumínium), üveg (színes és fehér), illetve műanyag (PET, fólia, kemény) helyezhető el. Ezenkívül sütőzsiradékot és szárazelemet, valamint évente kétszer egyéb veszélyes hulladékot is hozhat a lakosság az udvarba. A leadott, még használható ruhák hajléktalanszállókra kerülnek, a rongyokat pedig a Retextil manufaktúraműhely hasznosítja.

Rendszeresen tartottunk a lakótelepi általános iskolában környezetvédelmi nyílt napot, amelynek során erdőt és udvart takarítottunk, fákat ültettünk, a tízórai után pedig különféle kézműves-foglalkozások várták a gyerekeket (agyagozás, játékkészítés hulladékból, batikolás, erdőpedagógia stb.). A szelektív hulladékgyűjtés mikéntjét játékos osztályfőnöki órák keretében ismertettük meg a gyerekekkel. Az osztálytermekben szelektív gyűjtőedényeket, a folyosókon pedig szárazelem- és alumíniumgyűjtő dobozokat helyeztünk el – nem egészen eredménytelenül.

Az iskolai teleházban 2002-ben megnyitottuk Környezetvédelmi Tanácsadó Irodánkat, 2003 februárjában pedig a lakótelepre, egy önálló helyiségbe költöztünk. Ez egy újabb jelentős lépcsőfok volt a környezettudatos szemléletmód kialakítását célzó munkánkban. Itt környezetbarát kozmetikumok, mosó- és tisztítószerek, újrapapírból készült boríték, fénymásolópapír és füzetek vásárolhatóak, ingyenes kiadványok, könyvek kaphatóak, továbbá lakossági tanácsadással is várjuk a hozzánk fordulókat. Az iroda mellett kialakítottunk egy gyógynövénykertet, sőt a közelben két komposztálót is elhelyeztünk a szerves hulladék helyben történő hasznosítására. A komposztálást az óvodában is elindítottuk, a község területén keletkező nyesedéknek és kaszáléknak pedig egy komposztgödröt ásattunk, igénybe véve a községgondnokság segítségét.

A szelektív udvarnak köszönhetően ez idáig összesen 132 tonna lakossági hulladék került újrahasznosításra, ezen felül 560 liter sütőzsiradékot és több tonna veszélyes hulladékot (akkumulátor, gyógyszer, vegyszer, növényvédő szer, elektronikai hulladék) is begyűjtöttünk. A hulladékért kapott támogatásból (átvételi ár) újrahasznosított műanyagból készült padokat tettünk ki a lakótelep köztereire, az iskola- és az óvodaudvarra, valamint szelektív gyűjtésre alkalmas kis szeméttartályokat helyeztünk el a településen, és folytattuk a fa- és növényültetést is. A befolyt összeget nyitás után két évig teljes egészében a közterületek fejlesztésére fordítottuk, ezzel is motiválva a lakókat a programban való minél szélesebb körű részvételre. A kommunális hulladék mennyiségének csökkenése lehetővé tette, hogy házanként egy-egy szemétgyűjtő konténert visszamondjanak. A lakóknak ez jelentős megtakarítást jelent, hiszen ezáltal kevesebb lett a közös költség.

A hulladékgyűjtő udvart lassan körbefutja az általunk ültetett borostyán és vadszőlő, eltakarva a konténereket, amelyek látványát a szomszédos ház lakói eleinte kifogásolták. Minden tavasszal beültetjük a bejáratnál félkörívben kialakított virágágyást egynyári színes virágokkal, s hamarosan tető is készül az udvar fölé a csapadék elvezetésére. A növények locsolása, gondozása, a konténerek ellenőrzése, a nem odaillő hulladékok kiszedése, tömörítése, utóválogatása folyamatos ellenőrzést kíván, amelyet jelenleg öten végzünk önkéntes munka keretében.

Reméljük, hogy mások is kedvet kaptak hasonló szelektív hulladékgyűjtő udvarok kialakítására, mert egyelőre a szelektív gyűjtés elterjedését leginkább alulról jövő kezdeményezésektől várhatjuk. Hiszen ahogy példánkból kiderül, a szelektív hulladékgyűjtés – ha a rendszeres felügyelet helyben megoldható – akár jó befektetés is lehet.

Ferjentsik Viola alapító, kistarcsai programfelelős

::Nyomtatható változat::