EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

„Ne haragudjon, hogy egy intim jellegű kérdéssel keresem meg, de időnként arra gondolok, hogy vissza kellene állítani a többnejűség gyakorlatát. Sok férfitársamnak okoz gondot a házastársi hűség betartása. Bevallom, hogy nekem is. Szeretem és becsülöm a feleségemet, tizenhat éve vagyunk együtt, de mára rutinszerűvé vált a házaséletünk. Az Ószövetség korában természetes volt, hogy egy férfinak több felesége lehetett. Miért lenne bűn, ha a poligám természetű férfit több feleség venné körül?”

Kedves Imre! Természetesen nem haragszom „intim jellegű” kérdése miatt, de bevallom, hogy kissé meglepődtem, amikor felbontottam a borítékot… A humor szintjén, társasági élcelődések során persze hallottam már, hogy férfiak felvetették a többnejűség lehetőségét. De azt nem gondoltam volna, hogy egy komoly családapát, aki ráadásul – levele tanúbizonysága szerint – rendszeres olvasója a Lelki segély rovatnak, a többnejűség lehetősége foglalkoztasson! No de legalább itt a lehetőség, hogy beszéljünk róla.

Tény, hogy az ószövetségi ősatyák többnejűségben éltek, sőt kiváló hithősöknek – mint például Dávid királynak vagy a templomépítő Salamonnak is – sok feleségük volt. Ennek alapján azonban mégsem lehet azt állítani, hogy a többnejűség biblikus dolog volna. Isten ugyanis sehol sem rendeli el, sehol sem ajánlja a többnejűséget, pusztán eltűri. A teremtéstörténet világosan megmutatja, hogy Isten, aki férfivá és nővé teremtette az embert, egy férfit és egy nőt „szerkesztett egybe” a házasságban (lásd 1Móz 2,24), így lettek új egységgé, egy testté (Mt 19,4–8).

Számos bibliai példa bizonyítja azt, hogy a teremtésbeli rend áthágása mennyi viszályt, fájdalmat, gyűlöletet váltott ki a többnejűséget gyakorló családokban. Ábrahám, illetve Jákób többnejűsége keserűséget, könnyeket, versengést és irigységet hozott a családi fészekbe (1Móz 16; 21; 29; 30). Dávid soknejűsége paráznaságot, gyilkosságot, lázadást eredményezett a királyi család életében (2Sám 13–15). Salamon feleségei végül a bálványimádás felé vonzották a bölcs király szívét (1Kir 11,1–8). Ezeken a példákon keresztül egyértelműen bemutatja nekünk az Úristen, hogy mennyire helyteleníti a többnejűség gyakorlatát. Isten tökéletes terve az ember számára az egynejűség.

Ha megnézzük, hogy mi a véleménye erről a kérdésről Jézus Urunknak, akkor – fellapozva az Újszövetséget – kiderül, hogy Megváltónk Isten teremtési rendjét nyilvánította kötelező érvényűnek (Mt 19,8). Az Isten Fia általi tökéletes megváltás visszavezetett bennünket a kezdeti isteni rendhez. Amit az ószövetségi korban az emberi szív keménysége miatt eltűrt az Úr, az Jézus megjelenése után már nem lehetséges. Amikor Pál apostol azokról az elengedhetetlen feltételekről beszél, amelyek a keresztény gyülekezet elöljárói számára szükségesek a szolgálathoz, kiemeli az egynejűséget. Egészen egyszerűen kiterjeszthetjük ezt az elvárást a keresztény gyülekezet minden tagjára, mert az egynejűség az Isten akaratának megfelelő, példás házassági rend.

Imre! Ha igazán őszinte akar lenni önmagához, be kell vallania, hogy az ördög csapdájába esett! Szeretne jó keresztény lenni, de ugyanakkor olyan tiltott gyümölcsöket is élvezni, amelyeknek kóstolgatása összeegyeztethetetlen hitünkkel. Nagyon veszélyes útra téved, ha megpróbálja parázna vágyait Isten igéjével legalizálni! Joseph Smith, aki a 19. században a mormon mozgalom egyik vezetője volt, megpróbálta összhangba hozni a kereszténységet és a többnejűséget. De éppen ez a kisiklás bizonyította be sokak számára, hogy a mormon irányzat merő tévtanítás.

Minden keresztény embernek – és egy férfinak talán még inkább – meg kell vívnia a saját belső harcát ahhoz, hogy megőrizhesse erkölcsi tisztaságát. Ha nincs boldog, kiegyensúlyozott házasélete, akkor hatványozottan ki van téve a kísértésnek. Ezért kérem, sürgősen fedje fel felesége előtt benső tusakodását! Mondja el neki, hogy arra vágyik, hogy megújuljon a házaséletük. Legyen nagyon őszinte vele, ne próbáljon tőle függetlenül megoldásokat keresni a problémájára! Ha valóban szereti és becsüli a feleségét, akkor el kell mondania neki azt, amit érez, különben megalázza őt. Addig is, amíg nem kerül sor erre a kitárulkozó beszélgetésre, kerülje a veszélyes helyzeteket! Helyes, ha őrizkedünk attól, hogy szándékosan kiszolgáltassuk magunkat olyan olvasnivalóknak vagy tévéműsoroknak, amelyek paráználkodásra ingerelnek.

Erősítse magát Isten igéjével és imádsággal, kösse le magát értelmes feladatokkal, törődjön többet a gyermekeivel! Szívből kívánom, hogy megifjodott, boldog házasságuk az Urat dicsérje!

Szőkéné Bakay Beatrix

::Nyomtatható változat::