Napról napra

Új nap – új kegyelem

Élő víz

Fogyatékkal élők
Szép dolog, hogy ma nem beszélünk fogyatékosokról, hanem tapintatosan azt mondjuk: „fogyatékkal élők”. De mennyivel több az, amit a Biblia mond, hogy akik az Urat keresik, azoknak nincs semmi fogyatkozásuk (lásd Zsolt 34)! Azt is olvashatjuk a zsoltárban, hogy azok, akik Istent félik, semmi jót nem nélkülöznek. >>

Heti útravaló
Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6,2) >>

Egyházunk egy-két hete

Hálaadás Békéscsabán
A békéscsaba-erzsébethelyi gyülekezet július 2-án adott hálát százharminc éves templomáért. Ebből az alkalomból a templom mögötti utcát Linder Károly és Linder László templom- és gyülekezetépítő lelkészről nevezték el. >>

A megtalált tovább keres
„Esperes Úr! Isten országában a legnagyobb szám az egy” – mondta határozottan Makoviczky Gyula a szegedi templom szószékéről július 2-án. A fiatal lelkészt ekkor iktatta be hivatalába Lupták György, a Bács-Kiskuni Egyházmegye esperese. Az istentiszteleten Makoviczky Gyula az elveszett juh és drachma, valamint a tékozló fiú példázatáról osztotta meg gondolatait a templomot megtöltő gyülekezettel. >>

Mevisz családos tábor Bonyhádon
A Mevisz vezetői és tagjai úgy tizenöt évvel ezelőtt azért találták ki, hogy nyaranta táborba tömörülnek, mert az ifjúság heves évei után megnősülve, megházasodva, néhány gyerekkel hirtelen már nem volt olyan könnyű leülni beszélgetni, terveket szőni, együtt énekelni, imádkozni. Pedig nagyon vágytunk rá, csak nem számoltunk azzal, hogy milyen nehezen egyeztethető össze a családalapítás és a tágabb közösség megőrzése. Végül azonban belejöttünk: nyaranta és telente néhány napig újból hajnalig vitatkozunk, énekelünk, röplabdázunk, focizunk, mint „régen”, csak most már a gyerekeink is megtalálják a helyüket ebben a testet-lelket feltöltő kikapcsolódásban. Így tettünk az idén június utolsó hetében is Bonyhádon. >>

Keresztutak

Magyarországi szlovákok napja
A hagyományoknak megfelelően az Országos Szlovák Önkormányzat ebben az évben is megrendezte a magyarországi szlovákok napját. A hazai szlovákság legnagyobb ünnepének – melyet minden évben más, szlovákok lakta régióban rendeznek meg – az idén Tótkomlós városa és evangélikus gyülekezete adott otthont június 2-án. >>

Vendégségben az EVT-nél
A Veszprém Megyei Közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottsága június utolsó hetében szakmai kirándulást szervezett Genfbe. A megye lelkészei, világi képviselői, valamint az önkormányzat munkatársai részére szervezett ökumenikus tanulmányút célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek az út során érintett települések egyházi, illetve magyar vonatkozású nevezetességeivel. >>

Házátadás Szarvason
A Habitat for Humanity Szarvas és Térsége Helyi Szervezete 2004-ben alakult meg. A szarvas-ótemplomi gyülekezet tagjai közül többen felvállalták, hogy önkéntesként segítik azokat a családokat, amelyek évek óta nem tudtak egyszerű, tisztességes lakáshoz, házhoz jutni. A helyi önkormányzattól kapott telken 2005 őszén kezdődtek meg a munkálatok. A magyar önkénteseket segítették az USA-ból érkezett Global Village csoportok, így hamar elkészülhettek a könnyűszerkezetes házak. Ez év június 21-én négy család vehette át új otthonuk kulcsait. >>

Tabuk nélkül
Az ökumenikus lelkészi és munkatársi missziói közösség június 19-től 22-ig Balatonszárszón tartotta konferenciáját a református egyház Soli Deo Gloria konferencia-központjában Tabuk nélkül címmel. A résztvevők öt akolból érkeztek, de egy nyájhoz tartozóként voltak jelen a tanácskozáson. >>

Evangélikusok

Vegyes páros
A hatévenkénti tisztújítási folyamat végéhez közeledünk. Ebben a rovatban pár hete Ilyen még nem volt! címmel olvashattuk Ittzés János püspökkollégám írását arról, hogy a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületben megválasztották egyházunk első női esperesét. Ugyanebben a számban jelent meg a rövid hír, hogy délen pedig az első női egyházkerületi felügyelő, Radosné Lengyel Anna kapott bizalmat a gyülekezetektől. >>

Zulauf Henrik (1893–1956)
A Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület június 17-én, szombaton a Farkasréti temetőben emlékezett meg egykori lelkészéről, Zulauf Henrikről, aki ötven esztendővel ezelőtt, 1956. március 13-án hunyt el. >>

e-világ

Kéretlen postánk kezelése
Mi is az a spam? Itt most a szó mindennapos számítástechnikai értelmezésére gondolunk: a kéretlen reklámlevélre. A spamek hasonlóak a hagyományos postaládákat elborító reklámkiadványokhoz, csak éppen ezek a küldemények a drótpostafiókunkba érkeznek. Ráadásul nagy mennyiségük miatt jelentős részt tesznek ki az internetes adatforgalomból, melyet ezáltal le is terhelnek. >>

Keresztény szemmel

A rossz problémája és a vb-döntő
A tolerancia és a nyitottság városa, igen, Berlin, a sikk, a szabad város a mai vasárnap ismét két nagyhatalom találkozási pontja lesz. Két térfél, két csapat, két szurkolótábor, de csak egy labda és egy győztes csapat, meg a nagy többes számok: rengeteg néző, rengeteg képernyő, rengeteg sör fogja jellemezni Berlint és a világot, a vasárnapot. A foci játék és közösség – számomra mégis éppen a helyszín miatt a férfias adrenalinemelkedettség levezetése békés formájának, szelídített katonásdinak tűnik a pályán és a készülékek előtt, jóllehet, ez így sem igaz mindig, de reméljük, most igazabb és több is lesz ennél. Annak ellenére, hogy mostanság a berliniek (akik ma nem csak három és fél millióan vannak) a magyar focinál jobban szeretik a két világháború közötti magyar irodalmat – legalább azt, de azt nagyon –, biztosan nem beszélnek rólunk. Mi sem róluk beszélünk, hanem a helyszínről, a döntősökről, meg egymással a jó fociról. >>

„Európai polgár vagyok”
A kettős állampolgárság kérdése 2004. december 5-e óta fájdalmas jelentéssel és még fájdalmasabb mellékjelentésekkel vonult be a magyar történelmi emlékezetbe. Ismert a Kárpát-medence magyar protestáns és római katolikus egyházainak az ezzel kapcsolatos egységes álláspontja, amely nyilván nem változott azóta. Ennek következtében az e konkrét kérdést is magába foglaló, de szélesebb ölelésű kérdéskörrel: az európai integrációnak az egyénekre, a nemzetre, a helyi közösségekre, azon belül egyházi közösségeinkre vonatkozó jelenségeivel, lehetőségeivel és kihívásaival kívánok foglalkozni az alábbiakban. >>

Öt perc – avagy egy címlapfotó története
Címlapkép nélkül nincs hetilap – EvÉlet sem. De mi kerüljön a címlapra? Többnyire nem nehéz eldönteni, hogy az egyházunkban hétről hétre zajló – netán az egyházon kívüli, de azt valamiképpen érintő – eseményeket dokumentáló fényképek közül melyek kérnek helyet maguknak az első oldalon. Megesik, hogy a szerkesztők a bőség zavarával küzdenek: ha több „címlapos” alkalom is zajlott az adott héten, és mindegyikről érdekes, megjelentetésre érdemes kép is készült, akkor bizony nehéz választani. >>

Szerelem (első) hallásra
Hogy tombol a nyár, azt az is jelzi, hogy valós és elektronikus postaládámban egyre szaporodnak a barátok, jó ismerősök esküvőjére szóló meghívók. De a televízió jóvoltából a közelmúltban részese lehettem egy számomra teljesen ismeretlen pár egymásra találásának is… >>

A show és a valóság
Kérészéletű siker és csillogás, hirtelen jött jó barátok, gyorsan fogyó pénz. Rövid summázása a valóságshow-k világának. A szereplők, ha mindezt tudják is, többet, mást remélnek, sztárok akarnak lenni. De vajon mit is jelent ma ismert embernek lenni? Ennek a pozitív oldala az egyszerű, földi halandó számára egyenlő azzal, hogy valaki egy-egy róla – nyíltan vagy akár titokban – készített fotót színes magazinok címoldalán lát viszont, és néha elhívják egy partira, esetleg valamely kereskedelmi televízió beszélgetős műsorába. >>

A hét témája

Északiak északon
A Magyarországi Evangélikus Egyház északi egyházkerületi delegációjaként a norvégiai Moldébe látogatott Fabiny Tamás püspök és felesége, valamint Endreffy Géza budaörsi lelkész és felesége június 12. és 16. között. >>

A norvég–magyar egyházi kapcsolatok múltja és jelene
A norvég–magyar egyházi kapcsolatok a 20. század derekán elevenedtek meg. Ordass Lajos püspökre igen mély hatást gyakorolt a skandináv lelkiség és teológia, Eivind Berggrav oslói püspök bátor helytállása pedig kifejezetten példát nyújtott a számára. Norvégia német megszállása idején ugyanis Berggrav az üldöztetést is vállalva elutasította a totalitárius rendszert – ugyanígy tett a magyar püspök a ’40-es évek végén. Aligha véletlen, hogy az amerikai Minnesota állam egyik templomában „a bizonyságtevők fellegében” egymás mellett szerepel Berggrav és Ordass neve. (Az is sokatmondó, hogy közvetlenül mellettük pedig egy harmadik hitvalló, Dietrich Bonhoeffer neve áll.) Ordass püspök nem sokkal a II. világháború után személyesen is járt Norvégiában, egyhetes oslói tartózkodása során Berggrav püspöki rezidenciáján lakott. Hazaérkezése után a norvég evangélikusok helytállását ecsetelő cikket írt a Lelkipásztor című folyóiratba. Az északi országhoz való kötődését példázza továbbá az a tény is, hogy az egyházi életből való félreállítása után egy másik norvég lelkész, Einar Lyngar könyvét fordította magyarra, amely A gyermek áhítatoskönyve címen jelent meg, természetesen nem magyarországi kiadásban. >>

Most már több, mint egy ország a térképen
„Micsoda csend van odaát!” – mondja Inge Morten. A teraszon ücsörgünk, és beszélgetünk. Valami kávészerűt kortyolgatunk – ezt este is nyugodtan ihatja az ember –, tekintetünk pedig a távolba réved. Egy kis idő után mintha fölzavarnának a gondolataimból; visszakérdezek: „Hol, hol van csend?” S látom, hogy Inge Morten – vendéglátónk, az én norvég barátom – szeme egy bizonyos pontra szegeződik. „Á, a sziget, igen, a sziget!” – adom meg magamnak félhangosan a választ. A neve Bolsřy. Minden, a környéken élő norvég ott szeretne lakni. Mert – ahogy mondják – ott csodás a nyugalom. >>

Istentisztelet Robekkben
Moldei utazásunk egyik különleges alkalma volt, hogy részt vehettük a vasárnapi istentiszteleten. Esős, borongós, inkább őszi reggelre hasonlító, ámde tipikusan norvég júniusi reggelen indultunk útnak a Molde város mellett elhelyezkedő piciny településre, Robekkre. >>

evél&levél

Ahol elfogynak a hívek…
Az Evangélikus Élet június 18-i számában Egy lépés a népegyháztól a hitvalló egyház felé címmel írtam a konfirmációról. Senki sem tiltakozott javaslatom ellen, hogy a templomi szertartást – amelyet a gyakorlatban a legtöbb fiatal befejezésnek tekint – el kellene törölni. Ezen felbátorodva lépek még egyet. >>

A közelmúlt krónikája

Országos német emlékhely és emlékmű avatása Budaörsön
A kollektív felelősségre vonás címén 1946 elejétől 1948 közepéig mintegy kétszázezer magyarországi német kényszerült szülőföldje elhagyására. A folyamat Budaörsön, 1946. január 19-én vette kezdetét. A hazai németek több mint fél évszázaddal ezelőtti kitelepítésének emlékére ez év június 18-án emlékhelyet és emlékművet avattak a budaörsi Ótemetőben. >>

A „muszosok”
A meghurcolásnak sok fajtája van: a megfigyeléstől a haláltáborig széles a skálája a terrornak és az elnyomásnak. A magyar történelem ebben a tárgykörben korántsem szűkös kelléktára a középkor után az 1940-es, ’50-es években bővült jelentősen. Az ’56-os emlékév jó alkalmat ad arra, hogy ne csak a forradalmi eseményeket, hanem annak előzményeit és egyes kisebb közösségek, családok, valamint egyének saját történeteit is megismerje a nagyközönség. >>

Koszorúzás – tizenhatodszor
Immár tizenöt év telt el azóta, hogy 1991. június 30-án az utolsó fegyveres idegen katona békésen kivonult hazánk évtizedekig megszállva tartott területéről. Akkor a budapest-fasori evangélikus templom külső falán felavatták dr. Pfahler Pál főorvos és szobrászművész domborművét, amely nemcsak ennek az eseménynek állít emléket, hanem a 20. század vérzivataraiban áldozatul esett hősi halottaknak is. Azóta a gyülekezet, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium képviselői, valamint a Volt Növendékek Egyesülete minden évben elhelyezi a június utolsó vasárnapján tartott istentiszteleten az emlékezés koszorúját a domborműnél. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„…Isten szent embereinek emlékezetét azért tartjuk tiszteletben, mivel példaadásuk lelkesít bennünket; példát adnak, hogy a bajokat, amiket ők szenvedtek, mi magunk is elviseljük. Ha Isten szent embereit nem így tisztelik, szükségképpen babonává lesz minden tiszteletük. Amint sokan csak azért tartják őket tiszteletben, hogy a bajtól megszabaduljanak, holott példájuk és emlékezetük éppen ennek az elviselésére tanít.” >>

Kultúrkörök

A kántorok Isten emberei
Isten szeretetének csodája az olyan közös munkában nyer igazi értelmet, amelyet alázattal, belső örömmel és hálával végzünk. A fóti Mandák Otthon falai között ezt a csodát élték át a résztvevők június 19-től 24-ig, a hatodik kántortovábbképző tanfolyam ideje alatt is. >>

Régi történet – új fejezet
Az egyház és az állam kapcsolata évezredes viták tárgya. A történelmi tendencia az egyház és az állam elválasztása volt. Ez alkotmányosan, jogszerűen megvalósítható, a mindennapi életben azonban kevésbé. Hiszen bármilyen eszmeiséget képviseljenek is az állami oldalon, nem kétséges, hogy egyfelől az állam feladatát, másfelől az egyháznak a közéletben való jelenlétét a társadalom javáért való munkálkodás képezi, illetve hitelesíti. Tevékenységük tehát szükségszerűen találkozik – ez önmagában indokolja a konstruktív együttműködésre való törekvést. >>

Egy hatalmasság alá rendelt lelkész bizonyságtétele
Napjainkban sok keresztény küzd önmagával: hiteles-e az életem, vagy sem? Hogyan szánhatnám oda magam még jobban Isten szolgálatára, embertársaim javára? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ mindazok, akik kézbe veszik a Kárpátalján, majd Magyarországon szolgáló néhai református lelkész, Zimányi József (1917–1998) Tűzoszlopoddal jéghegyek között című könyvét. >>

Királyi éj a nyári napfordulón
Szent Iván éjjele az idén sem telt események nélkül. Immár negyedik éve rendezték meg országszerte a múzeumok éjszakáját. Csak Budapesten majdnem ötven múzeum nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és a pincétől a padlásig minden zugba be lehetett kukucskálni. >>

Farsang a nyárban
Hol volt, hol nem volt… – kezdhetné a krónikás ezt a mai igaz mesét, amely mostanában szokatlan módon barátságról, szeretetről, boldogságról szól. >>

Afrikai gospelzene Magyarországon
A Finn Missziói Társaság keretében működő, afrikai zenéjéről ismert Jakaranda ének- és zenekar tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. A Helsinkiben tartott ünnepi koncerten új és régi énekekkel emlékeztek az elmúlt évekre. A Jakaranda nyolc lemezt adott ki; énekeikből több ismertté és népszerűvé vált a magyar ifjúság körében is (Új hálaének, Most keljetek fel, Kulili wetu stb.). A kórus több koncertkörutat tett Ázsiában, Afrikában, Európán belül pedig Németországban, Hollandiában, Svédországban és Észtországban. Júliusban Magyarországra érkeznek koncertezni. A Jakaranda történetéről, zenéjéről és énekeiről, valamint közelgő idelátogatásáról kérdeztük a kórus vezetőjét, Pekka Nymant. >>

Mazsolás-kókuszos karikák
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 késhegynyi sütőpor, 2 csomag vaníliás cukor, 4 tojás, 30 dkg Rama margarin, 10 dkg kókuszreszelék, 10 dkg mazsola, a díszítéshez porcukor. >>

A vasárnap igéje

Az légy, aki vagy!
Szenvedés? Igen, az. Talán leginkább az benne a kín, hogy nem lehet kiszámítani, meddig tart. Erősen reméljük, hogy szerencsés lesz az események kimenetele. Várjuk a végét. Már nem tarthat sokáig, a fájdalom sem fokozódhat tovább az ... >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
[Lelkész:] Mennyei Atyánk, aki meghallgatod könyörgésünket, ha szent Fiad nevében kérünk, áraszd ránk Szentlelkedet, hogy ne kételkedjünk, hanem az ő ígéretében bízva könyörögjünk hozzád! [Lektor:] Könyörgünk, segíts bennünket, Istenünk, hogy ... >>

EvÉlet - Lelki segély

Sok vallás: egy Isten?
„A vallás tagadhatatlan erénye, hogy belekapaszkodhatunk, mint a fuldokló a mentőövbe. Nekünk, akik Európában születtünk, ilyen vallási mentőöv a kereszténység. De valójában minden vallás ugyanazt az Urat imádja a különféle kultúrákban. Néhány évvel ezelőtt egy Krisna-tudatú hívő tanított meg imádkozni, amikor Istent kerestem. Azt mondta, hívjam a világ korlátlan Urát, azt, akinél nincs hatalmasabb, hogy vezessen rá a helyes útra. Mivel evangélikusnak kereszteltek, úgy éreztem, itt a helyem. De jó volna többet tudni a többi vallásról is, hogy jobban megértsük Istent.” >>

Szószóró

Ismerem
Nagyszüleim kiskutyájával való első találkozásom kudarccal végződött, ugyanis miközben megszeppenve ismerkedett új környezetével, a sokadik ismeretlennel már nem volt hajlandó szóba állni. Néhány nap elteltével viszont már barátságosan fogadott, és gyorsan rájött arra, hogy mennyire szeretem a kis állatokat, s miután jól eljátszottunk, folyamatosan loholt utánam. Nyoma sem volt már az egykori félénkségnek. >>

Cantate

Az emberi üdvösség gyógyszere
Most három héten keresztül a kereszténység legfontosabb imádsággyűjteményének, a Zsoltároknak a különböző előadási módjairól és egyházunkban játszott szerepéről lesz szó. Először a zsoltározás ősi, közösséget építő módjáról olvashatunk. (E. Zs.) >>