Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

A kitartás azt a készséget jelenti, hogy kimondod: „Nem adom fel!” – annak ellenére sem, hogy legbelül minden az ellenkezőjét sürgeti. Ilyen megközelítéssel az akadályokat lehetőségeknek tekintheted. Pál apostol ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Fil 3,13–14)

Miért van olyan fontos szerepe a kitartásnak a siker elérésében? Mert az élet – akár a munkahelyen, akár otthon –, valljuk be, nem könnyű. Sőt néha elviselhetetlenül nehéz. A következő feliratú matricát néhány autón láttam felragasztva: „Az élet kemény – azután pedig meghalsz!” Elég pesszimista megfogalmazás, igaz? De van némi igazságtartalma.

Természetesen a hétköznapok nehézségei nem hangzanak újdonságként ebben a rohanó, feszültségekkel teli, gyorsan változó világban. Például a Biblia, amely az emberi történelem több ezer évét írja le, gyakran beszél próbákról és elhordozásuk szükségességéről: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.” (Jak 1,2–4)

Gondold meg: a kitartás eredménye érettség és teljesség. Ám van még egy „mellékterméke”: „De nemcsak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság akipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet…” (Róm 5,3–4)

Az élet próbáit néha azokhoz a súlyokhoz hasonlítom, amelyeket a testépítő emelget, hogy testét erősítse. Ha csak akkora súlyt emelne, amekkorát még minden erőlködés nélkül meg tud mozgatni, akkor sohasem érné el a célját. Ahhoz, hogy az izmai épülhessenek, túl kell mennie ezen a határon. Próbára kell tennie az izmait – nem azért, hogy rombolja őket, hanem hogy építse. Ezek után pedig még nagyobb próbákat lesz képes kiállni.

Tudsz olyan személyt mondani, aki képes volt talpon maradni hatalmas nehézségek és próbák idején? Gyakran hallom Thomas Alva Edison példáját. Az izzólámpa megalkotásakor kudarc után kudarcot szenvedett el, de meg volt győződve arról, hogy a munka során folyamatosan ki fogja zárni a használhatatlan elképzeléseket, és végül sikerrel jár.

Szintén eszembe jut Joni Eareckson Tada, egy mozgássérült fiatal lány, aki – túljutva rokkantsága korlátain – világhírű előadóvá, íróvá és énekessé vált. Saját elmondása szerint ha nem találta volna szembe magát a teljes bénultság megpróbáltatásával, nem kerülhetett volna közelebb Istenhez – és sohasem lett volna képes azoknak az ajándékoknak a megbecsülésére és azoknak az adottságoknak a teljes kiaknázására, amelyeket tőle kapott.

Igen, nehéz kitartónak lenni. A bukás gyakran fájdalommal jár, és ki szereti megtapasztalni a fájdalmat? De a megvalósulás felett érzett örömig semmilyen más módon nem juthatunk el, csak kitartással. Tény, hogy visszatekintve próbáink gyakran győzelmeink részévé válnak! „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” (Jak 1,12)

Legyen akár szakmai karrier elérése a célod, akár egy sikeres üzlet alapítása vagy egy olyan házasság építése, amely kiállja a viharokat és a kísértéseket, minden esetben a kulcs: csak kitartás!

Robert J. Tamasy (Forrás: Monday Manna)

::Nyomtatható változat::