EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 09 - Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete

Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete

Interjú Bartha Lajos csillagászattörténésszel

Lapunk az utóbbi időben már jó néhány, a közelebbi vagy távolabbi múltban működő természettudóst, tanárt mutatott be, olyanokat, akik valamiképpen kötődtek egyházunkhoz, és akiknek a munkássága ma kevéssé ismert, pedig érdemes az utókor figyelmére: Poprádi Ádámot, Schnitzler Jakabot, Thann Andrást, hogy csak néhány nevet említsünk. Közéjük sorolhatjuk a kétszázhuszonöt esztendeje született Kováts-Martiny Gábort is. Hogy ki volt ő, és miért tartja számon az utókor? Kérdéseinkre életrajzírója, munkásságának szakavatott kutatója, Bartha Lajos nyugalmazott könyvtárvezető, csillagászattörténész válaszolt.

– Ki volt Kováts-Martiny Gábor? Kérem, elsőként tekintsük át röviden életének főbb állomásait, és szóljon arról is, milyen kapcsolatban volt egyházunkkal.

– Kováts-Martiny Gábor Pál 1782. március 4-én született a felvidéki Túrmezőn. Szlovák nemzetiségű és anyanyelvű volt, de a magyar föld szülöttének vallotta magát. Lelkes patriótája volt szűkebb hazájának: Pozsony városának és Pozsony megyének. Kortársai magyarnak tekintették – gyermekként a győri iskolás évei során sajátította el a magyar szót –, és annak tekintették őt később is. Ebben az időszakban mindez sem Magyarországon, sem Európa más vidékein nem okozott problémát: általában egy uralkodó alattvalóinak tartották magukat az emberek. A legtermészetesebb tehát, hogy mi, mai magyarok sem tagadjuk meg; pályája jól jellemzi a történelmi Magyarország sokszínűségét.

Apja lutheránus lelkész és szuperintendens volt Modoron. Kováts-Martiny a győri iskolás évei után a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta tanulmányait, Bécsben a természettudományok területén képezte magát, majd a göttingeni egyetemre került, ahol elsősorban teológiát hallgatott. Egyetemi tanulmányait nagy részben valószínűleg a modori és a pozsonyi evangélikus egyházi vezetők és gyülekezetek támogatásával végezte, ami jó ajánlólevél és biztos háttér lehetett az idegen ajkú környezetben. Vitathatatlan tehetsége és képességei mellett ez is segíthette azt, hogy hazatérve a modori gimnázium rektora és igazgatója, majd a pozsonyi evangélikus líceum matematikai-természetrajzi tanszékének professzora lehetett.

– Mi ösztönözte Önt arra, hogy Kováts-Martiny Gábor munkásságával kezdjen foglalkozni?

– Pályafutásom során minden olyan magyarról vagy Magyarországon működő külföldiről igyekeztem begyűjteni a rendelkezésre álló adatokat, akik valaha csillagászattal foglalkoztak. Jellemző viszont, hogy ebből a korszakból, a 19. század elejéről szinte csak a pest-budai asztronómiai vonatkozásokról vannak információk, az ország más területeiről nemigen; esetleg csak igen töredékesek, szórványosak.

Kováts-Martiny Gáborról azonban viszonylag sok adatot lehetett találni, ami megkönnyítette a vele kapcsolatos csillagászattörténeti kutatómunkát. A másik dolog, ami a személyében érdekes volt számomra, az, hogy az ő matematikai tankönyvében igen részletes útmutatás van a földmérésre vonatkozóan. Ez azért érdekes, mert abban az időben a földmérés – például egy birtoké, teleké – mindennapos megoldandó feladat volt. Viszont nem lehetett minden esetben hozzáértő mérnököt találni, pedig erre igen nagy szükség lett volna, lévén hogy Magyarország agrárország. Kováts-Martiny viszont pontosan leírta a tankönyvében, hogyan kell ezt szakszerűen elvégezni: tehát ha az evangélikus líceumi diákjai közül valaki faluhelyre került, akkor minden további nélkül ő maga is meg tudta oldani ezt a néhány alapeszköz segítségével viszonylag egyszerűen végrehajtható feladatot. Tankönyveiről egyébként általánosságban elmondható, hogy igen sikeresek voltak, több kiadást is megértek, több diákgenerációt is kiszolgáltak.

Úgy tudom, nem csak ezért tartja őt számon az utókor. Hogyan jellemezné természettudományi, elsősorban csillagászati munkáját?

– Ő abba a tudósvonulatba tartozott – ahova kicsit később Jedlik Ányos is –, amelynek a tagjai számára az oktatás volt az első: az, hogy továbbadják azt a rendkívül sok ismeretet, amit életük során felhalmoztak. Nagy érdeme, hogy Pozsonyban egy fizikai műszereket, tanügyi szemléltetőeszközöket gyártó műhelyt hozott létre – ehhez annyira ragaszkodott, hogy munka közben, 1845. július 19-én ott hunyt el.

Csillagászati érdeklődése egyrészt arra vezethető vissza, hogy még egyetemista diákként végigjárva Németföldet, megfordult a Gotha melletti seebergi csillagvizsgálóban; itt Zách Xavér Ferenc, a híres magyar származású csillagász lehetett rá hatással. A másik fontos momentum, hogy Göttingenben Harding – az evangélikus teológusból lett kiváló csillagászprofesszor – volt a tanára: a kísérletező, műszerkészítő vénával bíró Kováts-Martiny és a gyakorlatias, csillagászati észleléseket végző, ugyancsak műszerépítő Harding jól megértette egymást. Magyarországon ő volt az első, aki amatőrként készített tükrös csillagászati távcsövet. Ezzel nyilvános távcsöves bemutatókat tartott a pozsonyi Ótemető melletti házában, nemcsak a diákok, hanem minden érdeklődő számára bemutatva a csillagos ég látnivalóit. Mindezzel jelentősen megelőzte korát, hiszen ez ekkoriban nemigen volt szokásban.

Rezsabek Nándor


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
Ha mindent újra kezdhetnél…
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Magyar evangélikus egyházvezetők látogatása Bécsben
Érdi oltárszentelő
Évszámok az Érdi Evangélikus Egyházközség történetének lapjairól
Keresztelőből ötös
Kézfogó…
Tisztségviselők csendesnapja a dél-pesti egyházmegyében
Egyházmegyei ifjúsági találkozó Balassagyarmaton
Keresztutak
Imanapi egység
„A hit pajzsa”
Kevesebb pénz jut a református egyháznak is
Az OKM cáfolja, hogy titokban készítenék elő az adó egy százalékáról szóló jogszabály módosítását
Cseh „jóvátehetetlenség”
Szent Erzsébet utcák
Evangélikusok
Üllői úti kordonbontás
Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete
e-világ
Misszió a virtuális térben
E-generációs egyházak a Magyar Televízióban
Keresztény szemmel
Reminiscere
Kontraszt, avagy két borulás története
A hét témája
Evangélikus konferencia- és missziói központok
Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon, Balatonszárszó
Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ, Révfülöp
Evangélikus üdülő, szeretetotthon és konferenciatelep, Gyenesdiás
Béthel Evangélikus Missziói Otthon, Piliscsaba
Telekgerendási Evangélikus Konferencia-központ
Sóvár – A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (MKIE) Gyermek- és Ifjúsági, Oktatási és Szabadidős Központja, Balatongyörök
myLuther Selection
Klasszikusok
A Bell-féle készülék…
Az ismeretlen Istennek
Istentisztelet U2-számokra
Piros
evél&levél
Tudomány és hit
Közlemények, nyilatkozatok
A magyarországi történelmi egyházak közös közleménye
Kiadós öröm
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
DVD-n a vizsolyi Biblia
Diákirodalmi találkozó a soproni líceumban
Festett ige – óriási kendőkön
Gloria Victis
Boldog karácsonyt, Rózmari!
Évfordulós évkönyv
A vasárnap igéje
Jár vagy nem jár?
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
Cantate
Könnyűzene az istentiszteleten
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2007 09 Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster