Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

„Pro fide, pro utilitate hominum”, azaz: „A hitért, az emberiség szolgálatában” – ez a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Rend – Kórházas Lovagok jelmondata. A rend Európai Nagypriorságának Magyarországi Parancsnoksága a budai Szilágyi Dezső téri református templomban május 12-én délután – úgynevezett felavatási szertartás keretében – lovaggá, illetve lovaghölggyé avatta dr. Frenkl Róbertet, egyházunk korábbi országos felügyelőjét és feleségét, dr. Frenkl Sylviát. A jelöltek – nyolcadmagukkal – ünnepélyes külsőségek közepette, eskütétellel váltak tagjaivá a Krisztus és a szegények, elesettek szolgálatát tettekkel hirdető, történelmi múltra visszatekintő rendnek.

A Szent János Szuverén Rend – Kórházas Lovagok két új evangélikus tagja nem ismeretlen lapunk olvasói előtt: Frenkl Róbert mint országos felügyelő tavaly őszi visszavonulásáig egyházunk világi vezetőjeként végzett szerteágazó szolgálatot. Egyházi tisztsége mellett világi hivatását tekintve orvosprofesszor, felesége, dr. Frenkl Sylvia pedig pszichológus.

Milyen 2007-ben egy lovaggá avatási ceremónia? Ünnepélyes, jól szervezett. A szertartást vezető tiszt L. Owen Brown főparancsnok volt, David Mill lelkész és dr. Molnár László református lelkipásztor celebrálta az avatást, a Szuverén Tanács jelen lévő tagjainak részvételével.

Douglas W. Daniel, a Magyarországi Parancsnokság parancsnoka röviden visszatekintett a rend történetére. E szerint a Szent János Lovagrend a ma létező lovagrendek legrégebbikre. Gyökerei az itáliai Amalfi városának kereskedői által Jeruzsálemben alapított kórházig nyúlnak vissza, mely a Szentföldre tartó keresztényeket segítette. 1099-ben lovagok is csatlakoztak a kórházban folyó munkához. A szervezetet 1113-ban II. Paszkál pápa ismerte el önálló kórházas rendként. Jelképük az amalfi kereszt, amely alatt a szolgáló testvérek dolgoztak Jeruzsálemben. Hamarosan katonai lovagrenddé váltak – a keresztény államok egyik elvi védelmezője lettek a Szentföldön –, megtartva azonban a kórházas, jószolgálati hagyományokat.

Az évszázadok során előbb Cipruson, Rodoszon, majd Máltán működtek; háborúk és száműzetések alakították a rend sorsát. A lovagok Máltán maradtak egészen addig, amíg Napóleon szemet nem vetett a szigetre és a rend vagyonára. Röviddel Napóleon támadása előtt I. Pál orosz cár védőszárnyai alá vette a rendet; a lovagok 1789-ben nagymesterré választották a cárt. A múlt században, 1962-ben pedig II. Péter londoni száműzetésben élő jugoszláv király lett fővédnökük.

A Magyarországon működő szuverén lovagrend az orosz priorságokból ágazott el a rend Máltáról való elűzése után. A szegények és elesettek megsegítésének szellemében működő rend chartája és alkotmánya 1964-ből (II. Péter idejéből) datálódik, az évszázadokra visszanyúló hagyományokra építve. A rendben a hölgyek a férfiakkal egyenrangú szerepet játszanak; egy 1998-ban Angliában hozott döntés értelmében bármilyen tisztséget, funkciót betölthetnek. Az alkotmányban a rend ökumenikus és nemzetközi közösségként definiálja önmagát.

Imádság, igeolvasás, vallástétel az Apostoli hitvallás szavaival a gyülekezettel közösen – ez alkotta a liturgiát, majd következett az ünnepélyes felavatás, melynek során a lovagrend korábban avatott tagjai is megújították esküjüket. A jelöltek Bibliára tett kézzel tették meg fogadalmukat, majd jelvényt és palástot kaptak, és lovagi, illetve lovaghölgyi címet nyertek.

Részlet az eskü szövegéből: „Én tehát teljes alázattal, jóindulattal és tisztelettel szeretnék részese lenni imádság és tettek által az üdvösség hirdetésének és a tartós keresztyén egység munkálásának. […] Magamon hordom Amalfi nevezetes keresztyén keresztjét, nyolc csúcsával, mely következetesen emlékeztet vallásos eskütételemre, hogy Jézus Krisztus keresztjét mindig szívemben hordozzam, díszítve a hozzájáruló erényekkel.”

A négyágú kereszt a négy legfőbb erényt – a türelmet, az igazságosságot, az állhatatosságot és a mértékletességet – jelképezi. Fehér színe a tisztaság jelképe. A kereszt nyolc csúcsa pedig a nyolc boldogmondásra utal, hogy viselői életük során megtartsák és hirdessék a benne foglalt krisztusi útmutatásokat.

K. D.

::Nyomtatható változat::