Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az ünnepre, amelyet a világ különböző országaiban rendszerint május első vagy második vasárnapján tartanak meg, erdélyi evangélikus egyházunkban rendszerint a hónap második vasárnapján kerül sor. Rogate vasárnapja és az édesanyák napja: e kettő együttesen azt jelenti, hogy imádkozzunk együtt az édesanyákért. Köszönjük meg Istennek édesanyánkat, nagymamánkat. Elismeréssel, hálával és köszönettel forduljunk feléjük, akik áldozatot hozva nevelnek minket, és maguk is imádkoznak érettünk.

A Nagyváradi Evangélikus Egyházközség anyák napi ünnepségén, május 2-án Mátyás Attila lelkész 1Kir 3,16–28 alapján hirdette Isten igéjét, az igazi anyai szeretetet és áldozathozatalt emelve ki a történetből. Kitért arra is, hogy mennyire szomorúak a demográfiai mutatók a Kárpát-medencében, ahol gyermekek millióit nem engedték megszületni az elmúlt évtizedekben.

A Nagyváradi Evangélikus Óvoda három csoportjának nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt színes ünnepi műsora hatalmas tetszést aratott a jelen lévő nagyszülők, szülők, hozzátartozók és gyülekezeti tagok körében; a „közönség” kitörő tapssal nyilvánította ki köszönetét mind az apróságoknak, mind pedig az őket felkészítő pedagógusoknak. A kicsik versmondás és éneklés közben boldog pillantásokat vetettek oda, ahol az ünnepelt édesanya ült, és sugárzó arccal, a gyermeki szív tisztaságával mondották köszöntőjüket, csengő hangjukkal betöltve a templomot. „Minden évben van egy nap, amelyről sohasem feledkezünk meg, ez az anyák napja” – énekelték.

Az óvodások után a gyülekezet vallásórás csoportja is verses összeállítással köszöntötte az édesanyákat. Ezután a gyermekek virággal is kifejezhették érzelmeiket: minden, a templomban lévő édesanya kapott egy-egy szál bazsarózsát. Az istentisztelet végeztével az alkalom szeretetvendégséggel folytatódott az óvoda udvarán.

Csabay Árpád

::Nyomtatható változat::