Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Ökumenikus tanévnyitó istentiszteletet tartottak az egyetemistáknak a Debreceni Egyetem főépülete mellett található, újonnan visszakapott egyetemi központban. A teltnél is teltebb házas együttlét rendkívül biztató képet festett az egyház ifjúsági munkájáról: szeptember 19-én olyan közösséggel találkozhattak a résztvevők, amely „a biciklizéshez bátorságot adó Istennel tandemezve” „2007-kompatibilis” prédikációval, vezetőkkel és programmal a mostban és a mában van jelen.

Gáncs Tamás debreceni egyetemi lelkész Mt 6,25–34 alapján tartott prédikációjában az Isten-ember kapcsolat szabadságalapú bizalomjátékáról beszélt, melyet egy gyerekkori élményére visszaemlékezve a biciklizni tanulás folyamatával illusztrált. A szomszéd kisfiúra vigyázott egy délután, amikor a gyerek olyasmit csinált, amit addig még sosem: ráült icipici biciklijére, és megpróbálta hajtani a meseország méreteivel bíró járművet. A kisfiú azonban nem tudta, hogy ehhez pedáloznia kellene, és már-már sírásra fakadt, hiszen ott állt a biciklizés szabadságának kapujában, csak éppen nem tudott belépni rajta. A prédikátor így folytatta: „Fogtam a biciklire szerelt botot, és azt mondtam neki: ťJakab, tekerjél!Ť És ő tekert. Eleinte fogtam a botot, és futottam a minikerékpár után, majd egyszer csak elengedtem, és hagytam, hogy egyedül, segítség nélkül menjen. Elengedtem, de ott futottam mellette, hogy megfogjam, ha esetleg eldőlne. De nem dőlt el. Jakab megtanult biciklizni. Én meg mindmáig életem egyik legnagyobb sikereként könyvelem el ezt a bizalomjátékon alapuló interaktív oktatást.” (A prédikáció teljes szövege a debreceni evangélikus gyülekezet honlapján olvasható: http://degy.hu/igehirdetesek.)

Az egyetemi ifjúsági központ növekedését a Critical Mass elnevezésű biciklis mozgalom dinamizmusával állította párhuzamba az ökumenikus istentisztelet egy másik igehirdetője, Püski Dániel református egyetemi lelkész. A Debreceni Egyetem főépülete mellett lévő egyetemi templomot, melyet a korábbi rendszerben az egyháztól elvettek és irattárrá minősítettek le, tavaly visszakapták a reformátusok. A terv szerint itt lesz ezentúl az ökumenikus egyetemi központ, ami óriási előrelépés, hiszen eddig az egyetemtől távol voltak kénytelenek működni. Ezzel az egyetemi központ végre a színtér közepére kerül, oda, ahol több ezer fiatal fordul meg mindennap.

A folyamatos átalakulás első lépéseként az alagsorban internetkávézó és informatikai központ nyílik. A második lépésben evangélikus szervezésben ökumenikus filmklub indul; az ezt hirdető plakátok már elborították Debrecen belvárosát. Megfigyelhető, hogy az egyetemisták között háttérbe szorul a felekezetiség: igen népszerűek például a taizéi imaórák, a közösen végzett karitatív tevékenység és az irodalmi kávéház. A felekezeti határok „légiesedése” a zsúfolásig telt tanévnyitó istentiszteleten is egyértelmű volt, ahol szép rendben szolgáltak együtt a református, evangélikus, római és görög katolikus testvérek, köztük egy domonkos szerzetessel.

Elmondható, hogy ma Debrecenben olyan egyetemi gyülekezet van kibontakozóban, amely a jövő egyházának képét vetíti előre: Isten országának keresését tűzi ki célul az „itt és most”-ban; programjaiban, szó- és eszközhasználatában pedig megfelel a 21. század elvárásainak. Jelen van a fiatalok mindennapjaiban, illeszkedik hozzájuk, hogy bemutathassa nekik a szelídségillatú életet, Isten közöttünk lévő országát, azt a „kritikus” közösségi mozgalmat, amely egyenként Istennel tandemezve növekedhet.

F. A.

::Nyomtatható változat::