Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Nem volna csodálatos egyik pillanatról a másikra meggazdagodni? El tudod képzelni, hogy milyen szabad lehetnél? A gyors meggazdagodás vágya mindannyiunkban fel-felbukkan. A lottó sokfelé talán a legnépszerűbb szerencsejáték. Emellett azonban az emberek sok más szerencsejátéknak is hódolnak, reménykedve abban, hogy ha nyernek, a feltett összeg megsokszorozódik. (Ez a „ha” talán a legcsábítóbb kétbetűs szócska a világon!)

Ma már a világhálón és e-mailen keresztül is lehet hódolni a munkamentes pénzkeresés szenvedélyének. Honlapok csalogatnak, hogy játssz velük, és ajánlanak hatalmas összegeket, „ha” nyersz. Velem is többször előfordult, hogy e-mailen keresztül próbáltak bevonni valamilyen játékba vagy vetélkedőbe. Legutóbb például arra kértek, hogy küldjek egy kisebb összeget a mellékelt listán szereplő nevek közül a legfelső néhánynak, és azt ígérték cserébe, hogy pár héten belül én is a lista élére kerülhetek, és a sokszorosát kaphatom vissza a befizetettnek.

Hát igen, a hirtelen meggazdagodás gondolata csábító. A tapasztalat azonban az, hogy egy másik, évszázadok óta alkalmazott módszer sokkal jobban működik. Tudod, mi ez? A szorgalom és a kemény munka.

Egy pillanat! Nem a gyors meggazdagodás módjáról beszéltünk? Kemény munkával pedig csak hosszú idő alatt lehet célt érni. Ez tényleg így van, de van egy régi mondás, mely óvatosságra int: „A könnyen jött pénz könnyen megy.” Ha a pénz minden erőfeszítés nélkül áll a házhoz, akkor ugyanolyan könnyen fog távozni is.

Kedvenc bibliai könyvem, a Példabeszédek könyve, mely rengeteg üzleti alapismeretet tartalmaz, többször foglalkozik ezzel a témával is. Nézzünk most meg néhány belőle származó alapelvet!

Munkád során tartsd szem előtt a jövőt! Nagyon gyakran csak a mára koncentrálunk, és figyelmen kívül hagyjuk a jövőt. Kicsit felelőtlenül talán úgy gondolkodunk, hogy majdcsak lesz valahogy. Pedig a természet világából is hozhatunk egy jól ismert példát arra, hogy butaság így gondolkodni. „Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj! Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor.” (Péld 6,6–8)

A lustaság szegénységhez vezet. A pénz nem fán terem, hanem a munka „mellékterméke”. „Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást? Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.” (6,9–11)

A szorgalomnak anyagi gyarapodás az eredménye. Ha igyekszünk használni képességeinket és tapasztalatainkat, akkor ennek előbb-utóbb meglesz a gyümölcse. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” (10,4)

A sok beszédnek a munka fizeti meg az árát. Dolgoztál már olyasvalakivel, aki szinte megállás nélkül a terveiről beszélt, de soha semmit sem tett megvalósulásukért? Általában ugyanezek az emberek szokták elpanaszolni, hogy milyen sok dolog hiányzik az életükből. „Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.” (14,23)

Ki mint vet, úgy arat. Ha kellő gondossággal látsz neki egy feladatnak – nem sajnálva az előkészülethez szükséges időt és energiát –, akkor minden bizonnyal reménykedhetsz a kedvező eredményben. „Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit.” (20,4)

Robert J. Tamasy

::Nyomtatható változat::