Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Mécsesek világítottak a budapesti Pozsonyi úti református templomba összesereglett gyülekezet minden tagjának kezében múlt vasárnap este. Egy igeverseket tartalmazó füzetke kíséretében kapták õket az érkezõk, amikor beléptek az istenháza kapuján, hogy részt vegyenek az ökumenikus imahét országos nyitó istentiszteletén, amely egyúttal a Biblia évének hivatalos megnyitója is volt. Az ünnepi alkalmon szentbeszédet mondott dr. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, igét hirdetett dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, valamint a Biblia évének megnyitása alkalmából elõadást tartott D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke. Érezhetõ volt az istentiszteleten, hogy a jelenlévõket nem csupán a kézben tartott apró mécsesek, hanem a Krisztus-hitben való egység szimbolizálásának vágya is összekötötte.

A szolgálattevõk – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak püspökei, vezetõ lelkipásztorai – bevonulása után Isten szavának befogadására a Berkesi Gábor, a vendéglátó református egyházközség lelkésze és Csernák István metodista szuperintendens által vezetett imával és énekekkel készült a gyülekezet.

A résztvevõk elcsendesedését segítette továbbá dr. Fabiny Tamás és Gáncs Péter evangélikus püspökök igeolvasása mellett a Pozsonyi úti gyülekezet kamarakórusának szolgálata – Kodály 121. genfi zsoltárát adták elõ – éppúgy, mint Kiss Réka és Révész Barbara szereplése az Isten, áldd meg a magyart címû népdalduettel.

Szentbeszédét dr. Bábel Balázs Jn 17,17–23 alapján tartotta meg. A kalocsa–kecskeméti érsek szólt arról, hogy fohászunk többféle lehet: kérõ, hálaadó, engesztelõ és dicsõítõ. A teremtett világban egyedül az ember imádkozik. A mélyen átélt ima alapja nem más, mint az Istennel való élõ kapcsolat, az õ akaratának keresése. Ide tartozik az egyházak együttes fohásza is, amely elõbbre viszi az egység ügyét – emelte ki. Gyermekkori emlékeit felidézve református és evangélikus nagyapjára utalt, akik gyakran vitték õt egyik vagy másik felekezet templomába. Töprengõ gyermekként már akkor arra gondolt: miért ne élhetne Krisztus népe egy egyházban együtt? Így tudná megvalósítani Kálvin jelmondatát: Egyedül Istené legyen a dicsõség!

Az imahét mottója (1Thessz 5,17) adta a vendéglátó gyülekezet Hálaadás kórusának szolgálatát követõ igehirdetés textusát. Bölcskei Gusztáv prédikációjában aláhúzta: a szüntelen ima azt jelenti, hogy mindig és mindenben számolunk Isten jelenlétével, és ezáltal vagyunk kapcsolatban vele. Újra meg újra imádkozunk hozzá. Az ökumenikus imahét – amely olyan, mint télen a falusi szomszédolás szokása – jó alkalom arra, hogy meglátogassuk egymást, és tanuljunk egymástól. Ekkor is fohászkodhatunk együtt és egymásért, így törekedve arra, hogy megvalósulhasson mindaz, amiért Jézus fõpapi imájában könyörgött – hangoztatta a református püspök.

A dr. Mészáros Kálmán baptista egyházelnök és Varga László református püspökhelyettes által elmondott imákat követõen D. Szebik Imre nyitotta meg hivatalosan a Biblia évét. A Magyar Bibliatársulat elnöke jelképesen a Károli Gáspár által fordított, Vizsolyban 1590-ben kiadott Szentírás fakszimile kiadását ütötte fel Jel 1,3 igéjénél: „Boldog, a ki olvassa…”

Elõadásában hangsúlyozta az imahéten részt vevõ egyházak rendezvényeikkel azt szeretnék elérni, hogy minél többen vegyék kezükbe a Szentírást. Ez a könyv Isten igéjét hordozza, amely életeket újít meg (Zákeus, a bûnös asszony, a Saulból lett Pál), olvasásra méltó irodalmi alkotás, hitünk foglalata és a hívõ ember életének zsinórmértéke is. Olyan könyv, amelyre valóban igaz a Biblia évének mottója: „Boldog, aki olvassa…”

Az istentisztelet végén Ittzés János evangélikus elnök-püspök vezetésével hálaadó ima, az Apostoli hitvallás és a Miatyánk hangzott el. Az ünnepi alkalom Magyar István és Magyar Márius ortodox esperesek és Kalota József ortodox érseki vikárius áldásmondásával, valamint a hazánkért együtt énekelt nemzeti imádság, a Himnusz hangjaival zárult.

Az egykor – Bereczky Albert idején – püspöki templomként szolgáló istenházából a mai gyülekezet hívõ népe és a vendégként érkezettek közel ezerfõs tábora gazdag élményekkel térhetett haza, hogy aztán hétfõn újra átéljék és folytassák: szüntelen imádkozzatok – együtt.

GaZsu

::Nyomtatható változat::