Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 07
- Közös a kincsünk
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Közös a kincsünk
A délutáni kerekasztal-beszélgetés központi témája a Szentírás volt. Az eszmecsere egyik résztvevõjét, Beer Miklós váci megyés püspököt elsõként arról kérdeztük, római katolikusként hogyan vélekedik a Biblia évének megrendezésérõl.
– Tulajdonképpen gyerekkorom óta hozzászoktam ahhoz a „megkülönböztetéshez” – vagy egyenesen talán egyfajta „elõítélethez” – , hogy nekünk kevésbé fontos a Szentírás. Katolikusként nem mertük bevallani, hogy mi is szeretjük. Mivel protestáns testvéreink olyan bátran magukénak vallották és vallják a Bibliát – mi talán kissé tartózkodóbbak voltunk. Számomra furcsa, mind a mai napig érthetetlen magatartás volt ez, ezért nekem nagyon nagy örömet jelent, hogy lassan-lassan – hála a különféle ökumenikus találkozóknak és a második vatikáni zsinatnak – ezt a fajta „félszegségünket” fel mertük adni, és ma már a világ elõtt a protestáns testvérekkel együtt mi is büszkén valljuk, hogy a könyvek könyve közös kincsünk.
Egy érdekes személyes élményem is fûzõdik ehhez a gondolathoz: amikor elõször jártam az egri érsek magánkápolnájában, csodálkozva vettem szemügyre a berendezést. Középen természetesen az oltár állt. Az egyik sarokban volt az eucharisztia õrzési helye, a tabernákulum, vele átellenben pedig ugyanolyan alakú szép kis fülkében a Biblia. Azóta sokszor és sok helyen el is mondtam ezt, tudniillik hogy Jézus ebben a két megjelenési formában van jelen közöttünk, ez a mi örökségünk. És bár mi, katolikusok eddig szinte csak az eucharisztiát hangsúlyoztuk, most, a Biblia évében nagy örömömre kiemelt, díszes helyre tesszük a Szentírást is, és nemcsak szeptember végén, bibliavasárnap, hanem az egész esztendõben.
– Váci megyés püspökként ez ösztönözte tehát arra, hogy ellátogasson a penci bibliatalálkozóra?
– Az egyházmegyémben sok szép program követi egymást. Amikor meghallottam, hogy az ökumenikus imahét után ilyen nagyszabású rendezvényt szerveznek a római katolikus, az evangélikus és a baptista hívek megszólítására, nagyon megörültem. Nagy várakozással készültem erre az összejövetelre. Máriabesnyõrõl érkeztem ide, és nem csalódtam, valóban nagyon jól éreztem magam. Jó volt ismerõs lelkész testvérekkel és hívekkel találkozni, együtt lenni, közösen figyelni a Szentírás üzenetére.
::Nyomtatható változat::
|