Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Február 20-áról 21-ére virradóra a tavalyi év után újra teljes holdfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról. A totalitás 4 óra 1 perckor veszi kezdetét, és 4 óra 50 percig kísérhető figyelemmel. A Holdnak a Föld árnyékkúpjába való lépését az idén különösen érdemes megfigyelni, mivel legközelebb csak 2011-ben lesz látható a látványos természeti jelenség.

A Biblia is számos holdfogyatkozás leírását tartalmazza. Ezeknek, illetve a napfogyatkozásoknak az említése kiemelkedően fontos a kronológia elnevezésű segédtudományt művelők számára, hiszen gyakran csak ily módon van lehetőség arra, hogy bizonyos múltbeli események megtörténtét a történelemtudomány, az egyháztörténet pontosan helyezze el az emberiség kultúrtörténetének időskáláján.

Az Ószövetség legismertebb csillagászati elemeket tartalmazó részei Józsué könyvének 10,12–13 fejezeteiben szerepelnek: „Amikor az Úr Izráel fiai kezébe adta az emóriakat, Józsué az Úrhoz szólt, és ezt mondta Izráel jelenlétében: Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is, hold, az Ajjálón-völgyben! És veszteg maradt a nap, megállott a hold is, míg ellenségein bosszút állt a nép. Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett lenyugodni egy teljes napig.”

A hold- és napmegállítás csodája egyértelműen fogyatkozásokkal magyarázható – állapította meg többek között Ponori Thewrewk Aurél kronológus. A napfogyatkozás Kr. e. 1223. március 5-én történt, míg a bibliai leírás az Ajjálon-völgy közelében március 19-én megfigyelhető holdfogyatkozást örökítette meg.

Az Ótestamentum egyébként a következő holdfogyatkozásokat írja még le: „Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság.” (Zsolt 89,38; Károli-fordítás) „A nap és hold megállnak helyökön czikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától.” (Hab 3,11) Érdemes megemlíteni Bartha Lajos kutatási eredményét is: a csillagászattörténész az erdélyi szász lutheránus Nösser Simon 1595-ös brassói krónikájában ugyanúgy napmegállításként találta meg az abban az esztendőben látható részleges napfogyatkozást.

Holdfogyatkozás bekövetkeztekor a földi atmoszférában kevésbé szóródó vörös fény eljut bolygónk árnyékkúpjába is, így kísérőnk a földi légkör pillanatnyi portartalmától függően a narancson át a rozsdavörös, a vérvörös, sőt szürkés-barnás árnyalatokig különböző módon mutatkozhat. Ilyen jellegű holdfogyatkozás-leírásokból is több olvasható a Bibliában: „És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen.” (Ézs 24,23; Károli-fordítás) „A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.” (Jóel 2,31; Károli-fordítás) „A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljő az Úrnak ama nagy és fényes napja.” (ApCsel 2,20; Károli-fordítás) „Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és ímé nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér…” (Jel 6,12; Károli-fordítás)

Vannak szentírási fejezetek, melyek a Hold elsötétedésére, „megveretésére” utaló kitételeket tartalmaznak, s melyeket kétséget kizáróan – a szöveg keletkezésének idején vagy azt megelőzően – a bibliai eseményt leíró szerző által átélt holdfogyatkozás eseményei ihlettek: „Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.” (Ézs 13,10; Károli-fordítás) „Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.” (Jóel 2,10, illetve lásd még: Jóel 3,15; Károli-fordítás) „Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.” (Mt 24,29; Károli-fordítás) „De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik…” (Mk 13,24; Károli-fordítás) „A negyedik angyal is trombitált, és megvereték a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjék azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképen.” (Jel 8,12; Károli-fordítás)

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::