Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei akadémiai napjait – április 27. és május 3. között – A jövő azé, aki megműveli címmel rendezték meg. Az alcím: Konfliktusban vagy dialógusban. Az egyhetes konferencia végén egyértelmű volt a felismerés: a „vagy” szócska helyett „és” a megfelelő. A jövő építése nem lehetséges konfliktusok nélkül, de ezek kezelhetők; ezt is célozzák a dialógusok.

Először látogatott el a szabadegyetem Horvátországba. Az alkalomnak az Eszék melletti fürdőhely, Bizovác adott otthont.

A színhely mindig meghatározó, a program fontos része a vendéglátó ország vagy régió megismerése. Ezúttal ez drámai volt. Még igen frissek a délszláv háború emlékei. Más dolog újságban olvasni, híradóban látni valamennyit a kegyetlen testvérharcból, és más dolog találkozni a szemtanúkkal, az átélőkkel; szembesülni azzal, hogy olykor a front két oldalán, szerb, illetve horvát színekben magyaroknak kellett egymásra lőniük.

Talán ezért is volt a szokottnál is nagyobb élmény a – mindig a spirituális alkalmak csúcsát jelentő – istentisztelet mennybemenetel ünnepén. A rommá lőtt és most újjáépülő hercegszőlősi református templom olyan volt, mint egy felkiáltójel. A szabadegyetem népe és a helyi gyülekezet – több száz fő – együtt töltötte meg építőanyagok között bukdácsolva, az erre az eseményre behozott székeken, padokon ülve a háború nyomait őriző templomot.

Az igehirdetés szolgálatát – Ef 1,15–23 alapján – Varga Pál Németországban szolgáló református lelkész, a szabadegyetem jelenlegi elnöke végezte. Akárcsak egykor Pál apostol az efezusbelieket, úgy szólította meg a mai hercegszőlősi, illetve a sok országból összesereglett gyülekezetet: „…hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről…” Akkor Efezusban, ma Hercegszőlősön és mindenütt a Délvidéken, a sokat szenvedett Drávaszögben, szerte Európában ez a hit a megmaradás és a megújulás kulcsa.

Az úrvacsorai liturgia szolgálatát Dolinszky Gábor szabadkai evangélikus lelkész végezte. A szentség kiszolgáltatásában Varga György helyi lelkész is részt vett; köszöntőjében tájékoztatott a háborúról és az újrakezdés gondjairól.

1576-ban Hercegszőlősön ülésezett az a zsinat, amelyik elfogadta a híres kánonokat, egyházi törvényeket, amelyek ezt követően kétszáz évig voltak érvényben. Sok jeles személyiség munkálkodott a Drávaszögben a reformáció tanait hirdetve, a gyülekezeteket megszervezve; köztük a legismertebb, legnagyobb hatást kifejtő a lutheránus Sztárai Mihály volt.

Érdekes, hogy Jugoszlávia szétesése, az utódállamok megalakulása nem mindenben kedvező az ottani magyarok számára. Korábban egy országhoz tartoztak, és élvezték ennek az előnyeit. Ma politikai súlya csak a 290 000 fős vajdasági, szerbiai magyarságnak van. Horvátországban 17000, Szlovéniában 10000 a magyarok száma, de ha csak a magyar nyelvet beszélőket számítjuk, akkor 11 000 és 5000 a valóság.

Nyilvánvaló érdek, hogy a három ország magyar közössége együtt tudjon működni, elsősorban a magyar nyelv és kultúra ápolásában, a horvátországi és szlovéniai kisebbségek élvezhessék a vajdasági magyar intézmények nyújtotta lehetőségeket. A szabadegyetem a maga módján segítette ezt, egy kerekasztal-beszélgetésre leültetve Kovacsevity Annát, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) igazgatóját, Dudás Károlyt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (Szabadka) elnökét és Bencze Lajost, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva, Szlovénia) munkatársát. A beszélgetést Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (Zenta) igazgatója vezette.

A hagyományos kirándulás leginkább maradandó élménye a Kopácsi-rétnek nevezett természetvédelmi területen tett hajóút volt. Ezt követte egy látogatás a közeli Savoyai-kastélynál, amely Tito marsall kedvenc vadászkastélya volt. A délszláv háborút jellemző sajátosság, hogy már dúlt a harc, amikor titokban ebben a kastélyba találkozott a szerb Milosevics és a horvát Tudjman, hogy Bosznia felosztásáról tárgyaljon. Utólag is megdöbbentő történet.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság priorja tartotta az első, a teológiai alapvetést nyújtó előadást Ti vagytok a föld sója – Az egyház szerepe, felelőssége, lehetősége a megosztott társadalomban címmel. Hangsúlyozta, hogy a vallás, az egyház által közvetített értékek háttérbe szorulása, a pénz egyedüli dominanciája lehetetlenné teszi a társadalmi megújulást. A felelősség nem hárítható csak a társadalomra. Az egyház nem lehet simulékony. Értsék jól egyik kedvenc gondolatát, kérte az előadó: „Ha nincs baj az egyházzal, akkor baj van az egyházzal.”

A magyarság és az Európai Unió kapcsolatának problematikájával Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Kárpát-medencei kisebbségek ezzel is összefüggő, főként az unió jövőjét érintő perspektíváival Szarka László történész, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója foglalkozott. Mindkét igen tárgyilagos, reális előadás vitájában kitűnt, hogy milyen mély sebeket ejtett a Kárpát-medencei kisebbségek lelkében a kettős állampolgárságról lefolytatott népszavazás eredménye. Igen nehezen oldódnak a görcsök.

Gondolatgazdag volt, de alig haladta meg a rendszerváltozás, az Antall-kormány időszakát Romsics Ignác történész (Budapest) és Oplatka András újságíró (Zürich) beszélgetése. Bakk Miklós politológus (Kolozsvár) volt a moderátor. A téma: ideák a magyarság szerepéről a rendszerváltás óta. Mintegy ellenpont is volt Jakab György történész (Budapest) előadása arról, lehet-e közös közép-európai történelemkönyvet írni.

Saját, a sport konfliktust gerjesztő és megoldó szerepével foglalkozó előadásomat azért is említem, mert ehhez csatlakozóan Gergely István vízilabdázó olimpiai bajnokunk – korábban még szlovák válogatott – megkapó őszinteséggel és hitelességgel beszélt a kettős identitás nehézségeiről és szépségéről.

A kisebbségben élők, de az egész konferencia számára is a legmélyebb bibliai üzenetet Ötvös József marosvásárhelyi lelkész reggeli áhítata tolmácsolta (Jer 29,4–7). A hetedik verset hangsúlyozta: „Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!” A lelkész megrendítő őszinteséggel beszélt arról, hogyan hárította el ezt az üzenetet, amíg meg nem értette, meg nem harcolta a próféta szavait. Többek között a marosvásárhelyi polgármester-választáskor vált fontossá a város jólétéért való fáradozás. Tárgyalni kellett arról – magyarokkal, románokkal –, hogy egy magyar jelölt legyen. Nincs más út.

Jövőre lesz negyvenéves a szabadegyetem. A jubileumi konferenciára Sankt Georgenben (Ausztria), egy konferencia-központtá alakított kolostorban kerül sor. A téma: az alapítók öröksége.

Frenkl Róbert

::Nyomtatható változat::