Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 21
- Egyszerű tudósítás az idők feletti üzenetről
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Egyszerű tudósítás az idők feletti üzenetről
| Egyszerü tudósítás az idök feletti üzenetröl |
Pápa városában széles körű összefogás bontakozott ki a múlt esztendőben, amelynek eredményeképpen a múlt hét végén bibliatörténeti kiállítás nyílt a barokk Fő téren található Somogyi Galériában. Az augusztus 10-ig látható kiállítás „egyszerű tudósítás” a Szentírás történetéről. Elsődleges célja, hogy a bibliai kéziratok, nyomtatott Bibliák, bibliafordítások segítségével szemléletes és igényes betekintést adjon a Szentírás keletkezésének, több ezer éves hagyományozásának és hatástörténetének csodálatos világába.
Három terem közül az egyikben a Szentírás kéziratos hagyományozásának folyamatába és a legkorábbi fordítások világába pillanthatunk bele, majd láthatjuk a magyar nyelvű Biblia történetét a kezdetektől a 19. század végéig. Végül a magyar Biblia 20. századi történetével, illetve a bibliakutatás e századi eredményeivel találkozhatunk, megszemlélhetjük, miként jutott el korunk emberéhez az üzenet.
A kiállítást dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora nyitotta meg szépszámú közönség előtt. Az eseményen képviseltették magukat reformátusok, evangélikusok, katolikusok, baptisták és nagyon sok – felekezettől független – érdeklődő, a magyar kultúra iránt elkötelezettek is.
A megnyitóbeszédben elhangzott, hogy a Szentírás jelentősége messze túlmutat az egyházak határain, története az európai kultúrtörténet egy darabja. Nélküle nem érthetjük a népek történetét, nyelvüket, gondolkodásukat. Olyan üzenetet hordoz, amely minden embert egyformán érint. A keresztények drága kincset kaptak, amelyet tovább kell adni: Isten igéjét. A továbbadást szolgáló bibliafordítások óriási hatással voltak az egyes nemzeti nyelvek alakulására; a miénkre is.
Sylvester János 1541-ben Sárváron megjelent Újszövetség-fordításának előszavában büszkén írja: „Az ki zsidóul és görögül és vígre deákul / Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul. / Minden nípnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten / Törvínyin éljen, minden imádja nevit.” (Az igényesen összeállított pápai tárlaton látható Sylvester Újszövetség-fordítása: Új Testamentum magyar nyelven, melyet görög és deák nyelvből újonnan fordítánk az magyar nípnek keresztyén hütben való ípülísire.)
Ismeretes, hogy egyik felekezet sem tekintette hibátlannak a Károli-fordítást, ezért új fordítási kísérletek is születtek – például Torkos András győri evangélikus lelkész Újszövetsége 1736-ban Wittenbergben (második kiadásban 1803-ban Pozsonyban).
A magyar nyelvben lezajlott változások következtében a 20. században elengedhetetlen volt a bibliafordítások modernizálása. Evangélikus egyházunkban is több Újszövetség-fordítás látott napvilágot, többek között Masznyik Endre teológiai tanártól (Budapest, 1925) és Raffay Sándor teológiai tanártól, püspöktől (Budapest, 1929). Az említett munkák szintén láthatók a pápai tárlaton.
Polgárdi Sándor
::Nyomtatható változat::
|