Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Az átlagos halandóknak és a zseniknek egyaránt meg kell küzdeniük az elmúlás gondolatával, a „porból vétettünk, és porrá leszünk” katartikus élményével. Szellemileg óriásiak a különbségek ember és ember között, de a biológia demokratikus, a szerényebb testi differenciák végül is kiegyenlítődnek.

Talán furcsa, de részben a testi lét azonossága magyarázza olyan örökzöld viták túlélését is, mint a hit és a tudás viszonya. Pedig világosak a kompetenciák. A hit az egzisztenciális kérdésekre, a lét-nemlét problémáira, a „mi dolgunk a világban” dilemmára keresi a választ, a tudomány feladata pedig a világ megismerése. Egyik sem helyettesítheti a másikat; baj van, ha erre törekszik. Szellemesen fejezi ki mindezt a 20. század talán legnagyobb zsenijének, Albert Einsteinnek híres mondása: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.” Értsd – szerintem –: a tudomány nem ad választ a lelki élet kérdéseire, illetve zsákutca, ha a vallás a tudomány kompetenciájába tartozó problémákba avatkozik. A mondatból azonban nem következtethetünk egyértelműen arra, mi volt a nagy tudós személyes meggyőződése a hitbeli dolgokról. Ezért is vert fel nagy port Albert Einstein most nyilvánosságra került, eddig ismeretlen levele – és várható még hosszú vita róla –, melyet Eric Gutkind filozófusnak írt. Az angol The Guardian című lap számolt be erről, közölve, hogy az ismert londoni Bloomsbury aukciós házban árverezik az eddig magángyűjtőnél tárolt levelet. Gutkindnak a vallásokról és a Bibliáról írt könyvére reagált Albert Einstein; ami a személyes hitet illeti, igen negatívan. 1954-ben kelt levelének ma az is sajátos időszerűséget ad, hogy a közelmúltban ünnepelték Izrael állam fennállásának hatvanadik évfordulóját, és annak idején Einsteint felkérték államelnöknek. Ő ugyan boldogan vállalta zsidóságát – amúgy katolikus iskolába járt, zsidó vallást is tanult –, de nemet mondott a felkérésre, visszautasítva a zsidóság kiválasztott nép voltára vonatkozó biblikus tanítást is. Bölcs dolog volt – akárcsak a mi Kodály Zoltánunk esetében – a magas politikai tisztség elhárítása. A kézzel írott levél hitelessége nem vitatható, gondolatai ateista tudósra vallanak, bár az is ismert, hogy a nagy fizikus „az ateizmus pápája” címkét is gyűlölte. Bonyolult a legjelentősebb személyiségek lelke is. És mindnyájunk életében vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. A levél szerint Isten neve az emberi gyengeség egyik szinonimája, a Biblia pedig primitív, gyermeteg legendák gyűjteménye. Érthető, hogy hívők és hitetlenek egyaránt számon tartják a táborukba tartozó neves személyiségeket. De nyilvánvaló, hogy a zsenik hite sem tekinthető istenbizonyítéknak, illetve a jelentős személyiségek ateizmusa sem cáfolja Isten létét. Középiskolás korunkban talán Ady Endre költészete váltotta ki e téren is a legtöbb vitát. Meg kellett értenünk, hogy gyönyörű istenes versei sem bizonyítják az Atya létét – ez a hit világa –, de pogány hangulatai sem mondanak ellent az evangéliumi örömhírnek. Talán ez a legfontosabb üzenete az Ady-költészetnek és Einstein levelének is. Különböző korszakok, hullámhegyek és hullámvölgyek jellemzik hitünket és életünket. A hullámvölgyek megtalálhatók még a vallásos költőnek tartott Reményik Sándornál is (lásd például Igaz beszéd hitem dolgában című versét). „Hiszek hitetlenül Istenben, / Mert hinni akarok” – küzd a lét-nemlét problémájával Ady. Nem hiszek a babonákban, nem akarok – üzeni levelében Einstein. Nem tudjuk, ez az 1954-ből származó célirányos levele mennyiben jellemző a tudós egész életére, felfogására, mennyiben tudományos, mennyiben személyes meggyőződése. De azt tudjuk, hogy a legnagyobbaknak is, akárcsak az átlagos halandóknak, meg kell küzdeniük a hitért, amely végső soron Isten ajándéka. Kegyelemteljes boldog órák, hitbeli közösség és kiüresedett lelki élet, kétségbeesett kapaszkodás, netán merev elutasítás egyaránt megjelenhetnek életünkben. A legnagyobbak sem kivételek. A tudomány talaján akár elutasítható a hit. De jogos az a meggyőződésünk is, hogy minél többet ismerünk meg a világból, annál közelebb kerülhetünk Istenhez. A két nagy terület, a hit és a tudás kölcsönhatása pozitív lehet. Albert Einstein levele izgalmas adalék az örök vitához.

Frenkl Róbert

::Nyomtatható változat::