A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

Választási kampánytól volt hangos az egykori telekgerendási művelődési ház szocreál nagyterme. Kis Dávidok küzdöttek a trónért, a kampánystábok pedig a vetélkedés során mindent bevetettek: ünnepi lakomát, tévéhíradót és udvari bolondot is. Több tucat békéscsabai evangélikus gyerek táborozott ugyanis június 16-a és 21-e között a szomszédos faluban; hat napon át az ószövetségi Dávid történetét követhették nyomon – egészen trónra lépéséig.

Tizenegyedik alkalommal népesítették be a rendszerváltás után az egyház tulajdonába került kultúrház termeit és udvarát a békéscsabai gyülekezet gyermekei. A legifjabb táborlakó még csak nagycsoportos volt az óvodában, a legnagyobb most végezte a nyolcadik osztályt. Az ötvenöt gyerek programjáról húsz középiskolás fiatal gondoskodott.

A tábor vezetője és ötletgazdája, Kutyejné Ablonczy Katalin tanárnő elmondta, hogy szerencsés döntés volt egy évtizede ennek a széles korosztályt átfogó gyermektábornak a létrehozása: „A legkisebbek megtanulják az alkalmazkodást és a fegyelmet, egyúttal örülnek, hogy mindent közösen csinálnak a nagyokkal, az idősebbek pedig gondoskodhatnak fiatalabb társaikról. A gyerekek évről évre visszatérnek, a húsz segítő is az egykori táborlakók közül került ki.”

Tavaly Mózes volt a középpontban, idén a fiatal Dávid életével ismerkedtek meg a gyerekek. Négy csoport küzdött egymással a trónért – nemcsak plakátokkal és kampányműsorral, hanem pingpongütővel is a zöld asztalnál. A Független Júdeai Kisgazda és Nemzeti Demokratikus Parittya és Lant Párt például zászlajára tűzte az ingyenes zsinagógai oktatást és a választott népnek juttatandó fürj mennyiségének növelését. A csoportok elkészítették a koronázási díszlakoma menükártyáját, így került étlapra a karamell ízesítésű Góliát-koktél, melynek legfőbb összetevője a filiszteus harcos szeme. Rögtönzött tévériportok készültek a bibliai történetek szereplőivel, a színpadon kibeszélőshow-ban vitatkozott egymással Saul és Dávid, a tábori bulvársajtó pedig beszámolt Dávid és Betsabé románcáról is. Mindennap jutott idő a sportra, a kreatív foglalkozásokra és arra is, hogy a táborozók tudáspróbán teszteljék saját műveltségüket.

„Alapszabály, hogy a gyerekek nem hozhatnak magukkal semmiféle technikai eszközt, beleértve a mobiltelefont is. Nagyon örülök annak, hogy soha nem tapasztalok durva hangnemet, nem hallok trágár szavakat a szájukból. Az esetlegesen felmerülő konfliktusokat is mindig sikerül szeretettel rendezni” – osztotta meg tapasztalatait a krónikással a táborvezető. „Esténként addig olvasunk mesét nekik, amíg mindannyian el nem alszanak. Ezután fiatal segítőimmel még röviden értékeljük a magunk mögött hagyott napot. Biztos vagyok benne, hogy lelkileg ők is feltöltekeznek e felelősségteljes feladat ellátása során” – tette hozzá.

Hagyomány, hogy a hatodik délutánon a gyerekek műsort adnak a szülőknek: előadják a legjobban sikerült táncokat, jeleneteket, kedvenc énekeiket, és bemutatják a kézműves-foglalkozásokon készített alkotásaikat. Az egykori művelődési ház pedig csak egy hétig marad csendes, június végén ugyanis az egykori gyerektáborosok, a gyülekezeti ifjúság tölt el hat napot Telekgerendáson.

– Eljécsé –

::Nyomtatható változat::