Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 26
- Zsákutca szinte minden szinten
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Zsákutca szinte minden szinten
Immár harmadik alkalommal rendezett
nyilvánosságkonferenciát
az Értünk Egyesület és a Keresztény
Értelmiségiek Szövetsége. A
június 17-i összejövetelnek – miként
az elõzõnek is – a budapesti
Petõfi Irodalmi Múzeum adott otthont.
A levezetõ elnök Halász Zsuzsa,
az est moderátora Balog Zoltán,
az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi,
civil- és vallásügyi bizottságának
elnöke volt. A szervezõk
ezúttal Brém-Nagy Ferenc írót,
Uj Péter és Ablonczy Bálint újságírót,
Kiss Gy. Csaba mûvelõdéstörténészt,
egyetemi docenst, valamint
Lengyel László politológust, egyetemi
docenst hívták meg.
A sort Brém-Nagy Ferenc nyitotta; Az
összeomlás narratívája címû elõadását egy
találó Orhan Pamuk-idézettel kezdte,
melyre felfûzte a rendszerváltozás kezdete
óta halmozódó szavak és tettek
diszharmóniáját. Az alapvetõen kulturálisnak
indult folyamatot vizsgálva
megjegyezte: „Ahelyett, hogy a diktatúrából
éppen megszabadult, atomizálódott
társadalomban felépüljön egy olyan
közös identitás, amelyet a nagy többség
képes magára nézve elfogadni, fontosabb
volt a lehetõségek újraosztása, a
szellemi uralom megszerzése.”A továbbiakban
a kultúra mozdulatlan struktúrájáról
szólt, mígnem ironikus végkövetkeztetéshez
jutva idézte az Európa Kiadó
nevû együttes egyik dalának egy sorát:
„Mocskos idõk, kezdjük újra!”
Uj Péter mint az Index címû internetes
hírportál fõszerkesztõje Válságban van-e
a válság válsága címû elõadásában az online
média áradatáról, már-már nyomasztó
jelenlétérõl szólt.
Egy méltányosabb nyilvánosságért címmel
a valódi méltányosságot kérte számon a
közélet szereplõitõl, sõt a hétköznapok
embereitõl Ablonczy Bálint. Sokféle
méltánytalanság éri a mindennapokban
élõket. Sajnos a méltányosság az, ami
leginkább hiányolható mind a közéletet,
mind a civil világot átható viselkedésformákból.
Kiemelte, hogy mindenképpen
a kultúrát kell olyan szférába helyezni,
ahol az méltányos és elõremutató az
egész társadalomnak.
A nyilvánosság szerkezetváltozása és a buborékpolitka
címû okfejtésében Lengyel
László – mintha egy másik világban élne
– buboréknak vélte, és egy kalap alá vette
szinte az egész nyilvánosságot, egybemosva
a lényegest a lényegtelennel, és
abban merült el inkább, kinek és miért
zsenáns, ha a másik oldal meghatározó
személyiségével találkozik.
Utolsóként Kiss Gy. Csaba Honnan vettük
hazug szavainkat címmel arra kereste a
választ, hogy vajon mennyire követik a
szavak a tényleges tartalmat; mint
mondta, a rendszerváltozás szót is csak
Magyarországon használják az ezzel jelölt
politikai eseményre, hiszen nem fedi
azt, ami hazánkban történt. Példa erre
egy sor környékbeli állam: lengyel, cseh
és szerb példákat említett.
A kávészünetet követõ kerekasztalbeszélgetésen
Lengyel László – fontos
ügyei miatt – nem tudott részt venni. E
hûtlennek tetszõ magatartást többen
kifogásolták a kerekasztalt körülülõk
közül. A hiányzó megfelelõ méltatása
után a beszélgetõk a futballhasonlatokat
is latba vetve taglalták az on-line
média szerepét, majd napi példáknál ragadtak
meg. Brém-Nagy Ferenc próbálkozott
általános síkra terelni a beszélgetést.
Végül eljutottak odáig, hogy szinte
minden kísérlet zsákutcába torkollik.
Biztató volt – ellentétben a korábbi
konferenciákkal –, hogy az elõadók
nem beszéltek el egymás mellett. Uj Péter
és Ablonczy Bálint a napi gondokat
képviselte minden megnyilvánulásában,
míg a többiek általánosságokban
fogalmazták meg – nagyszámú – problémáikat.
A szemlélõben csupán az a
kérdés merült fel, hogy vajon tényleg az
egyetlen út a zsákutca. Avagy a konferenciasorozat
évadzárójára sikerült
ennyire lehangolódni?
A tudósítónak a következõ régi vicc
jutott az eszébe: Egy ember elmegy az elmegyógyászhoz,
és panaszkodik: „Doktor
úr, a bátyám tyúkanyónak képzeli
magát.” „Jó, de akkor miért maga jött el
hozzám?” – így az orvos. „Miért, miért?
Akkor ki fogja kikölteni a kiscsibéket?”
– SGY –
::Nyomtatható változat::
|