A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

A felvidéki Dobóruszkán nemrégiben ünnepélyesen újratemették az egri hőst, ruszkai báró Dobó Istvánt, kinek a neve – annyi más, a hazáját védő magyar emberrel egyetemben – örökre bevonult népünk nemzeti emlékezetébe.

Azon kevés magyar hérosz közé tartozik Dobó, akikről az utókor mindvégig tudta, hol nyugszanak, ráadásul a sírt a mögöttünk hagyott fél évezred során sosem háborgatták. A dobóruszkai istenháza ugyanis a 16. században a Dobó família családi temploma volt, ráadásul az oltár mellett 1601-ben felállított vörös márvány síremlék felirata elárulta, hogy alatta alussza örök álmát az egri hős. Ugyanis a következő szöveg olvasható rajta: „Itt fedi sírja hős Dobó Istvánt, ki egri falaktól visszaveré hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat véle Magyarhon végveszedelmét messze elűzte. Fiúutódja, Dobó Ferenc állította ezt az emléket az országos gyászra igazán méltónak.”

Csakhogy: a templomban 2006-ban végzett régészeti feltárás bizonyította, hogy a síremlék alatt semmilyen sír nem található, és ezzel megdőlni látszott a századokon átívelő hagyomány. Amikor azonban a szlovák és magyar régészek által közösen végzett feltárás során a szakemberek ultrahanggal is vizsgálni kezdték a templom kövezetét, észrevették, hogy a síremléktől nem messze valamilyen üreg rejtőzik. Itt aztán két fémkoporsót találtak. De egyikük sem rejtette Dobó hamvait, a ruhamaradványok ugyanis a 18. századból származnak. Minden bizonnyal két kanonok hamvait találták meg ekkor a kutatók.

Később azonban a kripta oldalában felfedeztek egy elfalazott részt, amely egy férfi és egy nő hamvait őrizte. A régészek megállapították, hogy az 1500-as évek második felében temethették el őket. Ján Chovanec, a kutatást irányító tőketerebesi helytörténeti múzeum régésze nem sokkal később bejelentette: „minden jel arra vall”, hogy megtalálták Dobó István és felesége hamvait. Hasonló véleményen volt Fodor László, az egri Dobó István Vármúzeum osztályvezetője is, aki szerint „több minden” is azt bizonyítja, hogy Dobó István sírjára bukkantak. Hát ezeket a csontokat temették újra el, mégpedig pontosan oda, ahonnan a régészek 2006-ban kiemelték.

Dobó Istvánt Ferdinánd király 1548-ban állította a Felvidék kulcsaként is említhető Eger élére. Kevesen tudják róla, hogy két évvel később egy birtokvita miatt párbajban leszúrta Tegenyei Tamást, a szomszédos birtok urát, amiért is a király fő- és jószágvesztésre ítélte. Ferdinánd mindezt nem sokkal később a török fenyegetés miatt egy évre felfüggesztette. A király halálos ítélete tehát az 1552-ben bekövetkezett ostrom idején érvényben volt!

Meglehetősen vészterhes időket élt akkortájt a hon, amely már erősen három részre szakadt. A bajt aztán csak tovább növelte, hogy Kara Ahmed pasa másodvezírként büntető hadjáratot indított hazánk ellen. Megtudta, hogy Fráter György egyesíteni szeretné az országot, és II. János királyt lemondatta a keleti országrészt uraló trónjáról, Erdélyt pedig átadta I. Ferdinándnak, a nyugati országrész királyának. A török támadás részeként 1552 nyarán Hadum Ali budai pasa elfoglalta Veszprémet, a Szondi György által védelmezett Drégelyt, valamint a kisebb nógrádi várakat, Ahmed pasa pedig a török birodalmi fősereggel az ország alsó részének kulcsa, vagyis Temesvár ellen vonult. A várat Losonczy István kétezer-háromszáz katonájával több mint egy hónapon keresztül védelmezte, amikor is idegen zsoldosai fellázadtak ellene, és – szabad elvonulás feltételével – a vár feladására kényszerítették. A kivonuló őrséget azonban a török – ígérete ellenére – felkoncolta.

Ahmed pasa csapatai ezt követően elfoglalták Lugost és Szolnokot, majd a két török sereg egyesült, és Eger ellen indult. A mintegy hetvenötezernyi török ellen Dobó István kétezer-ötszáz főnyi hadával vette fel az ugyancsak egyenlőtlen küzdelmet. A harmincnyolc napos ostrom azonban a jelentős túlerő, árulás, majd a püspöki székesegyházban elraktározott lőpor felrobbanása ellenére is sikertelen maradt. Az egri vár védőinek kitartása bizonyította: ha a védők oroszlánokként küzdenek, akkor viszonylag kis létszám mellett is felvehetik a küzdelmet a hódító szultán tengernyi hadával.

Ferdinánd király az egri diadal után természetesen nemcsak hogy megkegyelmezett Dobónak, hanem ráadásképpen még Déva és Szamosújvár várát is neki adományozta, kinevezte erdélyi vajdává, és bárói rangra emelte. Az 1560-as években aztán a lévai kapitány, majd a bányavidéki főkapitány tisztét is viselte. Dobó ekkor már az ország egyik legnagyobb földesura volt.

Csillaga az 1569-es pozsonyi országgyűlésen áldozott le, midőn megvádolták, hogy összeesküvést szervezett a király ellen. Noha Dobó sosem rejtette véka alá: nehezményezi, hogy a király magára hagyta Magyarországot, összeesküvésben azonban nem vett részt. Ennek ellenére Miksa lefogatta az ország vitathatatlanul egyik legnépszerűbb emberét, és három évre börtönbe vettette. Az egri hős néhány héttel szabadulása után, 1572 májusában távozott az élők sorából. Családi birtokán, a mai Kárpátalján lévő Szerednye várában halt meg.

Jezsó Ákos

::Nyomtatható változat::