A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Január téli estéinek feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenével azonosították – ezt a titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázata a felszínén található por jelentős vastartalma. Átmérője a Földének fele, légköre szén-dioxidból áll.

A vörös bolygó büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb – bár már nem aktív – tűzhányójával. Az Olympos Mons huszonhat kilométer magasra emelkedik, mellette valósággal eltörpülne a legmagasabb földi hegység, a Himalája a maga nyolc kilométeres csúcsaival. Két miniatűr holddal bír. Amíg a Föld és a Hold hasonló nagyságrendű, a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos jóval kisebb anyabolygójánál. Mindkettőt a közeli kisbolygóövből fogta be, majd kényszerítette keringésre.

Az ember közvetlen kozmikus környezetének vizsgálata során a bolygók közül a Marshoz repült a legtöbb űrszonda. Az első, még sikertelen kísérlet 1960-ban volt. Az évtized közepére a Mariner–4 szonda már sikeresen elérte, fotózta a planétát, valamint vizsgálta fizikai jellemzőit. A 70-es években a Viking szondák a bolygóra leszállva, mini laboratóriumként életnyomok után kutattak. 1997-ben a Sojourner kisautó barangolta be a leszállóhely környezetét, a Maci Lacinak és Bubunak nevezett sziklákhoz gördülve. A 21. század űrmissziói a folyékony víz és az esetleges bakteriális élet lehetőségének tanulmányozása jegyében indulnak.

A 2010-es Mars-közelség – csillagásznyelven szólva: szembenállás – pontos időpontja január 29. Azonban már december végétől egészen februárig a szokásosnál kedvezőbbek a bolygó megfigyelési lehetőségei. Szabad szemmel fényes, vöröses színű csillagnak tűnik a planéta. Azonban már egy kisebb csillagászati távcsővel vagy valamely bemutató obszervatórium viszonylag nagyobb méretű teleszkópjával láthatóvá válik a Földéhez hasonló, szén-dioxid-jég és vízjég alkotta pólussapkája, valamint felszínének sötét foltjai.

Azt viszont ne várjuk, hogy – miként a világhálón évek óta keringő álhír állítja – látható mérete a Holdéval vetekszik majd. Sőt 2010-es földközelsége korántsem történelmi mértékű. Az asztrológia évszázados, sőt évezredes babonáinak pedig végképp ne üljünk fel, hiszen a Mars égi pozíciója vagy születésünkkor elfoglalt helyzete semmilyen valós befolyással nincs életünkre, hétköznapjainkra, vagy éppenséggel a világpolitika alakulására.

Rezsabek Nándor

::Nyomtatható változat::