Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 09
- Tehetségkonferencia Bonyhádon
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Tehetségkonferencia Bonyhádon
Harmadik alkalommal rendeztek tehetségkonferenciát február 19–20-án a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, a Magyarországi Evangélikus Egyház Pedagógiai Központjának közreműködésével. A bonyhádi intézményben tíz éve vezették be az Arany János tehetséggondozó programot, és tavaly óta Tehetségpontként is működik a középiskola, illetve megyei és országos versenyek sorának ad otthont.
A rendezvény fővédnöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője – főiskolai órái miatt – nem tudott jelen lenni, így felolvasták köszöntő sorait. „Anyagilag ínséges időkben különösen nagy a felelősségük azoknak, akik a szellemi javak megteremtésén, megtartásán munkálkodnak, még nagyobb szükség van távlatos gondolkodásukra, áldozatkészségükre. A Magyarországi Evangélikus Egyház évszázadok óta sokat tesz azért, hogy az iskoláiban tanuló gyerekek a tehetségüknek legmegfelelőbb oktatást és nevelést kapják. Az evangélikus iskolák sikere kezdettől fogva abban állt, hogy a reformáció tanaival együtt átvették és alkalmazták a pedagógia legkorszerűbb módszereit, engedték kibontakozni a keresztény ember lutheri értelemben vett szabadságát, és kisebbségi egyház intézményeiként befogadtak és integrálni tudtak sokakat, nemzetiségi, felekezeti és társadalmi hovatartozástól függetlenül” – állapította meg az országos felügyelő.
A konferencia első előadója dr. Hoffmann Rózsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szakpolitikusa volt. Mint mondta, választási időszakban nem lehet úgy beszélni az oktatásról, hogy ennek ne lennének politikai vetületei. Ismertette a KDNP oktatáspolitikáját; mondandójának alappillére az erkölcs és a tehetséggondozás közötti kapcsolat volt. Élményszerű előadásában nem a politikusi, hanem a tanári énje szólalt meg elsődlegesen, s ezt a konferencia résztvevői nagyon építő jellegűnek tartották. A hozzá intézett kérdések többsége a költségvetési oldalt próbálta feszegetni, de Hoffmann elmondta, hogy jelen pillanatban nem lehet pontos választ adni, hogy a költségvetés mire milyen módon fog keretet adni az oktatásban.
Dr. Ranschburg Jenő pszichológus egészségi okokból nem tudott jelen lenni a konferencián, helyette Heimann Ilona, az Eötvös Loránd Tudományegyetem főiskolai docense tartotta meg eredetileg másnapra tervezett előadását a továbbképzésekről. Őt dr. Czeizel Endre követte a pulpituson, aki elbűvölte a jelenlévőket remek előadói stílusával. Az orvos genetikus huszonegy magyar költő géniusz tehetségfaktorát vizsgálta – elmondta azt is, miért éppen őket választotta ki az egyetemisták közreműködésével. Kevesen gondolnak arra – állapította meg –, hogy kivételesnek lenni veszélyes, hiszen bizonyos hátrányokkal is jár a kiemelkedő tehetség. A költői géniusznak nem feltétele a kivételes értelmi képesség, viszont költő géniusz csak az lehet, aki képes „új időknek új dalaival betörni” a költészetbe, vagyis a kreativitás a géniusz meghatározó jellemzője.
A bonyhádi tehetségkonferencia második napján dr. Csermely Péter egyetemi tanár, a Bölcsek Tanácsának tagja tartott előadást. Elsőként a Sólyom László köztársasági elnök által megbízott Bölcsek Tanácsa által készített, Szárny és teher című kötetnek az oktatással kapcsolatos legfontosabb megállapításait foglalta össze.
A szerzők változtatási javaslatai közül a legfontosabbak a pedagógusképzéssel, a pályán lévő pedagógusok sokoldalú segítésével, az iskolák egységes szakmai értékelésével, a leszakadó iskolák célzott fejlesztésével kapcsolatosak, lényegesnek tartják továbbá a legjobb iskolák számára még nagyobb szabadság biztosítását. Mindezek együtt tíz-húsz éves folyamatban érvényesülhetnek.
Az előadás második részében a tehetség fogalmát és segítésének fő formáit ismertette Csermely professzor. Szólt a tehetség négy legfontosabb összetevőjéről: az általános képességekről, a kreativitásról, a motivációról és a speciális képességekről. Mint mondta, a tanár sokszor azt keresi, mit nem tud a diák, és nem azt a morzsát, amire építeni lehet. Olyan információkat is megosztott az egyetemi tanár hallgatóságával, hogy a Magyar géniusz program keretében tízezer pedagógus képzésére lesz lehetőség, és hogy ma már százkilencvenhét Tehetségpont működik hazánkban.
Előadását követően Csermely Péter a köztársasági elnök ezüstérmét adta át Ónodi Szabolcsnak, a konferenciát vendégül látó bonyhádi gimnázium igazgatójának a Bölcsek Tanácsában végzett munkájáért.
A rendezvény szekcióülésekkel folytatódott. Tíz téma, illetve tantárgy közül választhattak – érdeklődési körüknek megfelelően – a pedagógusok. A kétnapos tehetségkonferencián mindvégig nagyon aktívak voltak a résztvevők, minden előadótól kérdeztek. Bebizonyították, hogy a pedagógustársadalom készen áll a cselekvésre, melyet egyfajta nemzetmentésként él meg.
Máté Réka
::Nyomtatható változat::
|