Oratio oecumenica

Hozzászólás a cikkhez

Az alább közölt általános könyörgő imádságot szeretettel ajánljuk minden gyülekezet figyelmébe, bátorítva a gyülekezeti lelkészeket arra, hogy az istentisztelet liturgiájának alakításakor számoljanak a rovatunk nyújtotta lehetőséggel is.

Teremtő Istenünk! Mennyei Atyánk! Köszönjük hűségedet, amellyel életet adsz, és azt fenntartod; amellyel az élethez adsz élet-jeleket is, amelyek túlmutatnak a halál és a bűn körülöttünk és bennünk romboló erőin. Köszönjük, hogy nem öntudatlanul vagyunk teremtményeid, hanem tudatos gyermekeid lehetünk, hogy értelemmel csodálhatjuk teremtett világod gazdagságát, és hálás örömmel élhetjük át az emberi összetartozás boldog pillanatait.

Köszönjük hűségedet, amely által hűséges, felelős életre hívsz, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva körülményeinknek, hanem adsz erőt, tehetséget úrrá lenni korlátainkon, és a nehéz próbák, kihívások által erősíted akaratunkat, formálod értelmünket, és láttatod határainkat. Áldott légy, hogy kudarcainkat is javunkra fordítod, így általuk mélyülhet önismeretünk, világlátásunk, a másik elesettsége iránti érzékenységünk.

Köszönjük hűségedet, amellyel óvó, tápláló, otthont adó közösségekbe helyezel, és ott megtartasz. Köszönjük családjainkat, azt az érzelmi otthont, ahová a legbensőségesebben tartozunk, ahonnan jó elindulni, s ahová jó újra és újra megérkezni. Köszönjük a közösségeket, ahová munkánk, tanulásunk vagy éppen aktív pihenésünk köt. Áldott légy, hogy egyházad, a gyülekezet közössége is otthonunkká válhatott, hogy benne társakra találtunk, akikkel közös a hitünk, s akikkel megoszthatjuk kételyeinket is.

Köszönjük Jézus Krisztusban megtestesült hűségedet: hogy benne örökre eljegyeztél magadnak, hogy általa beszédessé válnak életünk eseményei, hogy az ő műve révén életünket és annak minden ajándékát az élet jegyében láthatjuk.

Bocsásd meg, hogy hűségeddel naponta visszaélünk, azt újra és újra meghazudtoljuk indulatainkkal, szavainkkal, tetteinkkel és mulasztásainkkal. Te Jézusban értünk adtad magad, mi mégis – a másik baján és ínségén átnézve – minduntalan a magunk javát munkáljuk. Irgalmadból élünk; segíts, hogy éljünk is vele.

Add, hogy hűséged láthatóvá váljon személyes életünkön éppen úgy, mint egyházad életén, s így mind többeknek nyíljon fel a szeme atyai szeretetedre, a veled való közösség örömére, a Krisztusban nyert életre.

Add, hogy ha az élet minden jele elfogyott mellőlünk, akkor is hűséged reménye vezessen minket. Ámen.

::Nyomtatható változat::