|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 33
- A megátkozott kéz
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
A megátkozott kéz
Testvér, – az én kezem megátkozott.
Embert, dolgot, lelket, gondolatot,
Semmit se tudok megfogni vele.
Csak belemarkolok a semmibe.
Nézd ezt a bús, üres mozdulatot:
Nem is levegő, amit megfogok,
Levegő: szelíd, meleg földi „semmi”.
Csak a világűr hideg semmije
Tud ilyen kegyetlenül üres lenni.
Kapaszkodnék én akármibe már,
De karfa, korlát, horgony, szalmaszál,
Minden kisiklik a kezem közül,
S a hiba kezemben van egyedül.
Kétségbeesve nézem, hol a part,
S csodálkozom: a víz felett mi tart?
Mi tart, mi tart még, Uram, Istenem?... –
Talán egy Kéz, mely láthatatlanul,
Bár én nem fogom – fogja a kezem.
Kolozsvár, 1925. január 7.
Reményik Sándor
::Nyomtatható változat::
|
